Kovács Béla: Agria recuperata. A töröktől visszafoglalt Eger újjáépítésének első évei - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 13. (Eger, 2006)

Bevezetés - A város térszerkezetének kialakulása - A középkori város részei és utcái

A Szent Jakab városrész A Káptalan szomszédságában alakult ki ez a városrész. 1240 előtt (feltehetően már a XII. század végén) itt állt a Szent Jakab hospitale (kórház), amely a XIV. század első harmadában már plébániatemplom volt. Ennek maradványait 1957-ben a mai Tavassy Antal utcában részben feltárták. A városrészben a székesegyház több oltárának és kápolnájának volt javadalmas háza. Fő utcája a Szent Jakab (a mai Servita) utca, amelyet Kovácsok utcája (piatea fabrorum) néven is említenek a források. E névadás indítéka feltehetően az, hogy e mesterséget folytatók közül többen is ebben az utcában laktak. A városrész déli végén (a mai Servita templom helyén) már 1260 előtt állt a ferencesek Boldogasszony temploma és kolostora. Olaszutca A városrész neve a Magyarországra telepített németalföldi francia-vallon eredetű latinus népesség emlékét őrizte meg. A latinus települések szőlőművelő, kézműves és kereskedő lakosságát jelentős városformáló tényezőnek tekinti a történeti kutatás. Bár a latinusok már a XI. században megjelentek Egerben és közvetlen környékén (Szarvaskő, Kistálya, Nagytálya, Noszvaj), feltehetően csak a tatárjárás után települtek le. Beköltözésüket a püspök szorgalmazhatta, hogy elnéptelenedett falvainak lakosságát pótolja. A XV. század végén az egri Olaszutca a püspök földesúri joghatósága alá tartozott, annak ellenére, hogy a mai Bárány-TetemvárVécsey utcák környékén lévő városrész a patak keleti partján, tehát a káptalannak átengedett részen feküdt. Az egervölgyi latinusokat a Liége-i egyházmegyéből telepíthették be, amelynek védőszentje Szent Egyed (Saint Gilles) volt. A történeti forrásokban előforduló és az Olaszutcából jól látható mons Sancti Aegidii (Szent Egyed hegyej, mai nevén Kis- és Nagy-Eged, ennek a ténynek művelődéstörténeti bizonyítéka, ugyanúgy, mint Kistálya és Szarvaskő középkori templomainak Szent Egyed patrociniuma. Fórum, Theatrum, Piac utca 1381-ben forum civitatis Agriensis néven említi egy oklevél a város piacát, azaz a mai Dobó István teret és közvetlen környékét, beleértve a Bajcsy-Zsilinszky utca és a Hosszú utca déli, ekkor még tölcséresen kiszélesedő részét is. Ez volt a város központja, mert amikor a XV. század végi összeírásokban az Agria civitas szerepel, akkor ez minden esetben erre a városrészre vonatkozik. A XVI. századi forrásokban Theatrum, Forum és Piac utca néven említik. Bírájának és tanácsának első kiadott oklevelét 1444-ből ismerjük. Harangozó, Harangozó utca A városrész a XVI. században az őrkanonok birtoka volt. Kiterjedése a mai Kossuth Lajos utcától a későbbi városfalig terjedő területre, illetve a Jókai utcaFellner Jakab utca-Bajcsy-Zsilinszky utca által határolt tömbre vélelmezhető. 8