Az 1956-os forradalom és megtorlás Heves megyei dokumentumai - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 12. (Eger, 2006)
Az 1956-os forradalom rövid története Heves megyében
a járás nagyobb községeinek. Néhány nappal később Berzsenyi György 5 7, a felnémeti forradalmi tanács titkára is hasonló felhívást fogalmazott meg és juttatott el a járás jelentősebb településeire. Az Egri Járási Tanács vezetését november 20-án újra átvette Szombathy. Ezen a napon az adminisztratív ügyek intézésére összeült a járási forradalmi intézőbizottság. Az ülésen a megyei munkástanács (dr. Korompaiék) küldöttei is megjelentek, s kijelentették, hogy a munkástanácsok kezében van újra a hatalom, és a régi tanács vezetőit nem szabad visszaengedni. Kijelentésüket azzal támasztották alá, hogy mindezt megbeszélték Bíró József kormányösszekötővel. 5 8 Volt apparátusbeliek viszont a Heves Megyei Tanács újra regnáló elnökétől, Lendvai Vilmostól azt a hírt hozták, hogy mindez nem igaz. A korántsem egyértelmű helyzetben Szombathyék várakozó álláspontra helyezkedtek. Az intézőbizottság még december 4-én is ülésezett, ahol a községek küldöttei újra kiálltak Szombathy mellett. (Megjegyzendő, hogy az ülésen Szombathy betegségre hivatkozva nem jelent meg.) November 30-án megalakult a Heves Megyei Központi Munkástanács. A munkástanács tájékoztatójában 5 9 bejelentette, hogy mintegy 58 ezer ipari dolgozó képviseletére jött létre, és csatlakozik a Nagy-budapesti Központi Munkástanácshoz. Az alakuló gyűlésen négy határozat született. Az elsőben elismerték a tanácsi szerveket mint közigazgatási feladatokat ellátó intézményeket, de a megye munkásai nevében tiltakoztak a restaurációs kísérletek ellen, egyúttal szabad, független, szocialista és demokratikus Magyarországot követeltek. A közgyűlés felhatalmazta az elnökséget, hogy állítsa össze a kompromittáltak listáját. A második pont a szakszervezetekkel foglalkozott, kijelentve, hogy amíg létre nem jönnek a szabad szakszervezetek, addig a munkásság érdekképviseletét a munkástanácsok lássák el. Követelték, hogy a karhatalomba csak a munkástanácsok egyetértésével kerülhessenek be olyan személyek, akik nem járatták le magukat a Rákosi-időszakban. Befejezésül a helyes és igazságos tájékoztatás érdekében szükségesnek tartották, hogy a megyei munkástanácsnak legyen önálló újságja. A tájékoztatót elnökként Tóth Sándor, elnökhelyettesként Bárdos Rezső, titkárként Meszticzky Sándor írta alá. A kormány hamarosan bekövetkező ra5 7 Berzsenyi György (1901-1983) 1945 előtt körjegyző volt a Felvidéken. A háború után adóügyi jegyzőként dolgozott Felnémeten, majd Szarvaskőben volt vb-titkár. Forradalom alatti tevékenységéért első fokon halálra ítélték, majd büntetését 11 év börtönre enyhítették. 5 8 A területi közigazgatás ideiglenes irányítását és felügyeletét ellátó kormányösszekötői hálózat létrehozásáról legelső, 1956. november 7-i ülésén határozott a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány. A testület döntése értelmében a megyei tanácsok és a megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságai mellé kormányösszekötőket neveztek ki, akik fő feladatul a kormány intézkedéseinek helyi végrehajtását kapták. 5 9 A Heves Megyei Központi Munkástanács Tájékoztatója a HML, EMB, B. 130/1957. Csomor Lajos büntetőperében lelhető fel. 31
