Az 1956-os forradalom és megtorlás Heves megyei dokumentumai - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 12. (Eger, 2006)

Az 1956-os forradalom rövid története Heves megyében

Október 24-én este kisebb demonstrációra került sor Eger belvárosában. Egy főleg diákokból álló társaság Kossuth-nótákat énekelve és forradalmi jelszavakat skandálva vonult végig a Széchenyi utcán. A megyei rendőrfőkapitány készenlétbe helyezte a karhatalmi erőket

1

2 Október 25-én tájékoztatási, agitációs célzattal diákküldöttek érkeztek Egerbe Budapestről, Miskolcról és Szegedről, valamint „munkásküldöttek" jöttek a közeli ipari településekről: Ózdról és Borsodnádasdról. Példájukat követve az egri fiatalok is elutaztak Gyöngyösre, Hatvanba és a környék falvaiba, hogy hitelesen tájékoztassák az embereket az elmúlt napok eseményeiről. Este újabb tüntetésre került sor Egerben, amelyen nagyrészt a pedagógiai főiskola hallgatói, illetve a Dobó István Gimnázium diákjai, tanárai vettek részt; szovjetellenes jelszavakat hangoztattak, a sapkájukra nemzeti színű szalagot tűztek. Október 26-án már komolyabb megmozdulásokra került sor Egerben. A közterekről, középületekről eltűntek a kommunista szimbólumok. Délelőtt ledöntötték és kivontatták az utcára az - akkoriban Népkertnek nevezett Érsekkertben álló szovjet katonai emlékművet. Délután a Vorosilov (jelenleg: Szabadság) téren lévő szobrot döntötték le, majd több százan a főiskola elé vonultak. A tömeg gyorsan radikalizálódott, már az AVH lefegyverzését követelték, amikor a pártbizottság és a szakszervezet küldöttsége felkérte a MEFESZ vezetőit, hogy akadályozzák meg a tüntetés eszkalálódását. A főiskolások bekapcsolódtak a tömegdemonstrációba és a Széchenyi utcán végighaladó, majd a Petőfi-szoborhoz vonuló tömeg élére álltak. Egy kisebb csoport a nyomdába ment, és röplapokat kezdett nyomtatni. Az ÁVH székhelyét és a megyei pártbizottság épületét ekkor még elkerülte a nép bosszúja. Este a megyei pártbizottság köszönetét fejezte ki a főiskolásoknak, amiért sikerült békés mederben tartaniuk az indulatokat, a városi rendőrség pedig folyamatos kapcsolattartást ajánlott a MEFESZ-nek. Megkezdődött a főiskolások felfegyverzése, parancsnokuk Czaga István főhadnagy, a katonai tanszék oktatója lett.

1

3 Október 27-e fordulatot hozott a forradalom egri eseményeinek menetében. A történtek felgyorsulásához nagymértékben hozzájárultak azok a borsodi munkások, akik három-négy teherautóval érkeztek Ózdról és Miskolcról. Ténykérdés, de a borsodiak között szökött fegyencek is voltak, végcéljuk Budapest volt, a hevesi megyeszékhelyet inkább csak fegyverszerzés céljából ejtették útba. Egerben számosan csatlakoztak hozzájuk, fegyvert és az AVH feloszlatását követelve. A nyilvánvalóan diktatúraellenes erők további polarizálódásától tartva a városi rendőrkapitányság a főiskolához fordult, Bíró Lajost, a MEFESZ elnökhelyettesét kérték fel, hogy tárgyaljon a közrend fenntartásáról, illetve az ÁVH sorsáról. Megállapodtak, hogy az ávósok békésen elhagyhatják a várost, és 1

2 HML, EMB, B. 322/1958. Bettes László pere. 1

3 A katonai tanszékek a Rákosi-éra militáns jellegzetessége volt: az egyetemeken és a főiskolákon kötelező volt katonai tanulmányokat folytatni, vizsgákat tenni. 11