Az 1956-os forradalom és megtorlás Heves megyei dokumentumai - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 12. (Eger, 2006)
Az 1956-os forradalom rövid története Heves megyében
bár a valóságos történések nem pontosan a tárgyalások rendjét követték, mindenesetre vérontás nélkül zajlottak. Az AVH megyei egysége már az éjjeli órákban megkezdte a kapitányság kiürítését, a beosztottak csoportokba verődve a Bükk erdeibe menekültek. (Időközben épületüket elfoglalta egy független fegyveres csoport, amelynek a vezetője Tompa András rendőr százados, a vasútbiztosító tiszti őrs parancsnoka, tagjai pedig AKÖV-dolgozók' 4 - többek között Bartók László, Mata József, Rózsa Kálmán - voltak.) 1 5 Hamarosan újabb megbeszélésre került sor a főiskola és a rendőrség vezetői között, amelyen mások mellett részt vett Némedi Lajos, a főiskola igazgatója és Bíró Lajos, valamint Körmöczi József alezredes, a városi rendőrkapitányság vezetője és Tompa András százados. Ezen az értekezleten merült fel először egy városvédelmi bizottság felállítása, amelybe a honvédséget is be kívánták vonni. Ennek érdekében tárgyalásokat folytattak a laktanyában, ahol ígéretet kaptak arra, hogy a honvédség bekapcsolódik a város rendjének és közbiztonságának a fenntartásába. Végül a megyei pártbizottság épületében alakult meg Eger Városvédelmi Bizottsága, amelynek pártbizottsági tagok, a megyei és városi tanács funkcionáriusai, rendőrök, katonák, szakszervezeti, DISZ- és MEFESZ-vezetők lettek a tagjai. A szervezet székhelye a főiskolán volt. Az intézkedés egyfelől értékelhető a forradalom jellegzetes defenzív lépésének, másfelől ennek időszerűségét igazolták az utcán zajló események. Komoly incidens érte Andrásfi Jenő honvéd hadnagyot, aki a fegyveres ózdi csoport városból történő eltávolítására tett kísérletet. Miközben intézkedett, valaki elvette tőle a géppisztolyát, mire ő pisztolyát előrántva többször a levegőbe lőtt, majd bemenekült a városi pártbizottság székházába, ahol eltorlaszolták mögötte az ajtót. Erre az ózdiak és a körülöttük alkalmilag egybegyűlt helybeliek követelni kezdték a „tömegbe lövő" hadnagy kiadatását. A pártház védői és a kint lévők között szórványos lövöldözésre is sor került. A városvédelmi bizottság harckocsit vezényelt az épülethez, majd az ózdiak egy részét a járőrök összeszedték és lefegyverezték. Közben Andrásfí - egyelőre nem tisztázható körülmények között - kikerült a pártházból. Városbeli megjelenése lincshangulatot váltott ki, a hadnagyot vonszolni kezdték az úttesten, és követelték a felakasztását. Csak a városvédelmi bizottság, személy szerint Bíró Lajos intézkedése óvta meg az életét: főiskolások és a bizottsághoz hű fegyveres nemzetőrök mentették ki a szerencsétlen embert a tömeg kezéből. Előbb a megyei kórházba, később Miskolcra került. 1 4 Az Egri 32. sz. Autóközlekedési Vállalat dolgozói. 1 5 Mindkét munkahely dolgozói hamar és intenzíven bekapcsolódtak a forradalomba. Ennek az volt az oka, hogy a közút és a vasút dolgozóihoz gyorsan és sokfelöl eljutottak az információk. Ugyanezért ők (s még a postai alkalmazottak) voltak országszerte a legmegbízhatóbb híreket közvetítő emberek is. 12