Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)

módon változott át Fantsalra, mely neve most már ösmeretesebb. Határa hegyes, s mint ilyen, igen jó bort terem, megtermi azonban a búzát, rozsot és főleg zabot. Helynevek: Morgó, magas kopár szőlőhegy, kevés, de igen jó bort terem. Farczád, Hangáts szintén jó bortermő szőlőhegyek. Cziriák, Somló alja, Fecskefark, Horgas, Sárvölgy, Szénégető, Máriakép, Körtefás a határbeli dűlők elne' • 733 vezesei. Kelt Fantsalon, május 3-án 1864. Kiss István bíró Mattyasovszky János jegyző Tar 1. Tar község tartozik Heves megye, Budapesti kerület, Gyöngyösi járáshoz. 2. A községnek egyedüli neve Tar. 3. A községnek más neve nem volt. 4. Tar a XII. században már fennállt, s mint község létezett, első szereplése azonban homály alatt van.

73

4 5. Lakói magyarok lévén a zavargós időkben a távolabb helyekről a várakba menekültek maradékaiból keletkeztek. 6. A név eredetéről a hagyomány az, hogy a község felső részén máig is fennálló romban egykor a vidéknek hatalmas ura, Tar nevezetű lakosa, kinek neve után nyerte a község is nevét.

73

5 7. Tar határában következő topográfiai nevek fordulnak elő. Nagymulató, Kismulató, Szurdok, Gömör hegy, Fenjáró, hosszú, üveges, malom alatti, két víz közi, nagy márkói, kis márkói, Szőrfu tető, kisebb Szőrfu, lyuk völgy, mogyorós, hídra járó, papszeri, Kis hosszak, Király domb, alsó gyakras, 73

3 Rózsaszentmárton helynevei megjelentek Heves megye földrajzi nevei 1988. IV. 120-128. lapokon. Viszont a Pesty-féle gyűjtés földrajzi nevei közül onnan kimaradt Somló alja. 73

4 A község nevét legkorábban 1254-ben említi oklevél Tor néven. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 138. - A község neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynévben a magyar tar 'kopasz' melléknév rejlik. KISS L. 1978. 630. 73

5 Taron a templom közelében kb. egy méter széles, több méter hosszú fal maradványai láthatók két nyílással. A romok helyzetéből ítélve inkább lakóépület lehetett, mint templom. - DERCSÉNYI D. 1954. 422. - A régészeti kutatás 1983-85. közt kiderítette, hogy itt Tari László bán fia, Tari István egy É-D-i hossztengelyü erődített udvarházat épített a XIV. század derekán, amit a XV. században átépítettek. Az építmény lassú pusztulása 1552 után kezdődött, amikortól a falu a hódoltság része lett. Az épületről 1569-ben már mint erőszakosan lerombolt tari várról emlékeznek meg. -JUAN C. 1992.227-234. 230