Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)

lyik, Gyöngyös alatt egy fertályórányi távolságra, Tótok rétjei tető, Csatornás bikk tető, Erős vagy Arany-bánya hegy tető, amely a többinél legmagasabb hegy, hol egy Földváry nevü birtokos úr 1700 elején aranybányát nyitott, amely nem sikerült azon indoknál fogva, miszerint ahhoz értő egyének, meg azon idő[ben] nemigen találtattak. 1844-ben újra szakértő egyének által a bánya megnyittatott, hol törőmalom is létesíttetett, de ezen malom a csavargó, rosszakaratú emberek által felgyújtatott 1859-ben, jelenleg csak a romjai állanak, létezik 4 akna, mely a parádi bányaigazgatóság felügyelete alatt áll.

32

0 Szőlőhegyei a keleti részen az Öreg hegyi düllőben, felső hagyókai düllőben, északról a Csillag hegyi düllő, déli részén Száraz völgyi düllő, Rétjei felső és alsó réti düllő, melyen a Toka nevezetű folyam keresztülfolyik.

32

1 Kelt Gy. Orosziban, július 11.1864. Besze József bíró Kurcsay Gyula jegyző Gyöngyöspüspöki 1. Helynevek Gyöngyös püspöki községben, Heves vármegyében, melynek fővárosa Eger és tartozik a gyöngyösi jár[ási] főszolgabírósághoz. 2. A község neve Gyöngyöspüspöki, fekszik Gyöngyös városától délnek, és a várostól csupán egy keskeny utca választja el, határos Gyöngyös város, Réde és Halász községekkel. 3. Előbbi neve Pyspeky és Püspöki, miután egyházi sematizmus és régi pecsétje mutatja. 32

0 Bányászattörténeti kutatásokból tudjuk, hogy 1699-ben valóban felújítják a falu felett magasló Aranybányabérc nemesérc bányászatát. 1754-ben a Földváry-család tett sikertelen kísérletet a nemesércbányászat újraindítására. 1767-ben Fazola Henrik felfedezte a helybeli ércbányát, s két év múlva bejegyeztette jogát a beomlott Ferenc-táróban lévő mindennemű ércre. Fazola nyomában mások is tárókat nyitottak a határban. 1788-89-ben báró Orczy József termelt ólom- és ezüstércet, amit a család Szinóbányán lévő kohójába szállítottak. 1844-ben Polonyi Károly a határban talált régi bánya nyitására kapott engedélyt, szervezte meg a Pál bányatársulatot, állított fel érczúzót, végül e társulat 1861-ben a Mátrai Bányaegyletbe olvadt. - CSIFFÁRY G. 1996. 31-36. - Valóban tűzvész miatt szűnt meg a helybeli ércbányászat 1860 körül - BOROVSZKY S. 1909. 41. 32

1 Gyöngyösoroszi földrajzi nevei megjelentek a Heves megye földrajzi nevei 1988. IV. lapokon. Viszont abból hiányoznak a Pesty-féle helynevek közül: Egres parti dűlő, Úrerdei szántóföld, Toka folyam, továbbá a forrástól eltérően Malom bérez tető helyett Malom-bérc, Csatornás bikk tető helyett Csatornás-bükk-tető,/e/ső hagyókai dülő helyett Hagyókai dülő helynevek jelentek meg. 111