Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)

4. Hogy a község mikor említtetik először, bizonyos adatokkal nem bírunk. 32 2 5. Hogy a község honnan népesíttetett, nem tudni, de az ide állandóan szállá­solni szokott drótosokról gyanítani lehet, hogy valamikor tót eredetűek le­hettek, azonban jelenleg 745 lélekből áll, kik is 3 zsidó kivételével mind ró­mai katolikusok. 6. A név eredetéről csak annyit tudunk, hogy ezen községet egykor a Zsolomy család bírhatta, mint a Zsolom címer régi pecsétjén is áll, hogy ezen birtokos kihaltával szállott volna át a koronára, de hogy melyik fejedelem adomá­nyozta egri püspökségnek, azt homály fedi, de már 1333-ik évben Pyspeky néven fordul elő. 32 3 7. A község határában lévő dűlők neve: Parti düllő, Putnoki dűllő, Kis Erdei, Tóra járó, Nagymérgesi, Halászi útra járó, Körtvélyesi, Nagygyepi, Ebháti, Bába völgyi, Botlik és Tokai düllök. Szőlők: Előhegyi, Középdüllő és Toka. A határon keresztülfolyik a solymosi úgynevezett Nagy Patak, oroszi és tarjáni Toka Patak, mely két utóbbi a határban a nagy patakkal egyesül. A nagy patak a malomra fogott ágán hajt 7 mindkétkerekü vízimalmot, melyek Ördögmalom, Cziframalom, Kismalom, Réhelymalom, falumalom, Komá­lom és határmalom név alatt ösméretesek. A falu két utcából áll, ezek fő és Putnok utca nevezettel bírnak. Ezen községben néhai boldog emlékezetű báró Barkóczi Ferenc egri püspök 1751. évben kelt, s jelenleg is meglévő adománylevél szerint az úgynevezett Putnok utcát az ipar előmozdítása tekintetéből kizárólag mesterembereknek adományozta. Egy körmöci arany évi taksafizetés mellett úgy, hogy ezen telepítvényesek az érintett adománylevél szerint minden adó- és köztehertől mentesek voltak, és kizárólag az azon időben fennálló földesúri úriszéknek voltak alávetve. Ezen iparosok azidőben 32 házat és családot képeztek, de ezen létszám 1848-ig már csak 15-re olvadt le, miután a többiek úrbéri szol­gálatot teljesítettek, s ezen 15 ház az 1854-ben történt úrbéri beiktatás alkal­mával is taksásnak vétetvén fel, ezek jelenleg, bár hosszas perlekedés után is, taksásoknak nyilvánítottak, és 1 körmöci arany évenkénti megfizetésében állandóan meghagyattak. Hogy ezen községben egykor jezsoviták 32 4 is birtokosok voltak, azt tanúsítja a mai napig is fennálló Jezsoviták rétje, de hogy mikoron, azt nem tudni. 32 2 A községet először az egri püspökség birtokait felsoroló oklevél említi 1261-ben Gunguspispuki néven. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 127. - A település neve egykori egyházi földesurára utal. - KISS L. 1978. 254. 32 3 IV. Béla király 126l-es oklevelének alapos elemzése alapján Kovács Béla Gyön­gyöspüspökit azon 10 település közt tartja számon, amelyet még Szent István ado­mányozott az egri püspöknek a püspökség felállításakor. - KOVÁCS B. 1987. 27. 32 4 Értsd: jezsuiták. 112

Next

/
Oldalképek
Tartalom