Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)

Bevezetés Pesty Frigyes 1823. március 3-án született Temesvárott, az apja Pesty Ferenc szíjgyártómester, anyja Bernhoffer Erzsébet volt. A gimnáziumot szülővárosában végezte, a líceumot Szegeden. Iskolai tanulmányainak végeztével viszszakerült Temesvárra, ahol a hadparancsnokságnál kisebb hivatali beosztást nyert. 1846. október 20-án megnősült, elvette Fiala Máriát, s a házasságából négy fia és öt leánya született. Fiatalon rendszeresen írt a temesvári német nyelvű lapokba, s a cikkeivel a magyar nyelv tanulására ösztönözte olvasóit. Ezirányü tevékenységét a hatóságok nem nézték jó szemmel, s a temesvári haditanács, amikor 1848. október 10-én a városban ostromállapotot hirdetett ki, a magyar érzelmű fiatalembert a várból kiutasította, s a külvárosba internálta. 1849 április végén, amikor Bem tábornok Temesvárt ostromzár alá vette, Pesty elhagyta a várost, és egyenesen Debrecenbe utazott, ahol Klapka Györgynek felajánlotta a szolgálatait, aki őt a Hadügyminisztérium igazságügyi osztályánál helyezte el. Ettől kezdve a sorsa összefonódott a szabadságharc mindenkori katonai helyzetével, s mint hivatalnok így került Budára, Szolnokra, Szegedre, Aradra, Lúgosra. Az 1849. augusztus 9-i temesvári csatát követően pedig a Délvidékre ment, s 1849. augusztus 23-án elhagyva az országot török földre menekült. Emigránsként a bulgáriai Vidinben élt, ahonnan 1849. október 21-én betegen visszatért Magyarországra, Temesvárra. Betegségéből éppenhogy csak felgyógyult, amikor letartóztatták, s katonai kísérettel a pesti Újépületbe zárták 1849. november 12-én. Három hónapi vizsgálati fogság után 1850 februárjában szabadult, s visszatért Temesvárra. Innen Mehádiába utazott, hogy a menekülése során otthagyott személyes holmijait elhozza. Időközben Orsován Karger Titus császári hadbíró vezetésével egy bizottság alakult a magyar korona rejtekhelyének a felkutatására. Pestyt gyanúba fogták, hogy a menekültekkkel érintkezik, s ismeri a korona rejtekhelyét. Ezért Karger hadbíró letartóztatta, s Orsovára kísérték, ahol 6 héten át vallatták. Miután ártatlannak bizonyult, visszavitték Temesvárra, ahol szabadon bocsátották. A fogságból szabadulva 1850 őszén, az akkor megalakult Temesvári Kereskedelmi és Iparkamara titkárának választották meg, mely tisztségét 1864 augusztusáig látta el. Pesty Frigyes tevékenysége nagyban hozzájárult a Temesvári Kereskedelmi és Iparkamara hathatós működéséhez. 1857-ben, főként az ő közreműködésével a városban még egy gazdasági egyesület is alakult, amelynek a tagsága őt 1857. szeptember 29-től titkárnak választotta meg. 1858-ban beutazta Krassó vármegye és a határőrvidék bányavárosait. 1858 második felében megindította Temesvárott a Delejtű című lapot, amelynek három évig ő volt a szerkesztője és a kiadója. 1862-ben a londoni világkiállításon mint a Temesvári Kereskedelmi és Iparkamara kiküldöttje és az Osztrák Állami Vasúttársaság megbízottja vett 11