Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
árok), mely egy magos sánchányás, itt-ott még 2-3-4 öl széles, l-l Vi öl mély árokkal. 19 7 Ezen Csősz (Csörsz) árok ember munkája, nagyszerű sánc és csatorna munka, melyet évszázadok óta az idő nem tudott elemésztetni. A népmonda a legrégibb időből származtatja keletkezését, úgymint őseink bejövetelekor élt, volt egy Csörsz király, ki hatalmas seregével a Tiszán inneni vidéket egészen a Zagyváig meghódította. Nőtlen lévén nősülni akart, de mint pór fiúból a legmagasabb rangot nagy vitézsége által elért király, az akkori születésüknél fogva már nagyrangúaknái nőt nem találhatott, a született büszkeség gőgösen nézte le a magát érdemi által fensőbb polcra emelkedettet. Mindazonáltal egy monda szerint Szabolcs megyét meghódító magyarok vezérének leánya azon feltétel alatt, ha őt mint nejét hajón viszi haza, kezét megígérte Csörsz királynak. Csörsz, ki előtt jelleménél fogva semmi kivihetetlen nem volt, ez útját elérendő, a Tisza vizét a Zagyvába vezetni elhatározta, s úgy nejét hajón házába hozni reményiette. A meghódított népek fordíttattak a nagy szándék elérését elősegítő munkára. A csatornaásás több évig tartott, sok meghódított család egyedül ezen árokásással töltötte el életét. A monda szerint temérdek cigány és tót tevé a munkások egy nagyobb részét. Végre kész lett a csatorna, a Zagyva vize nyugaton, a Tisza vize pedig keleten, Ároktő mellett a csatornába vitettett, de itt-ott (hihetőleg a vízesés rosszul lön kiszámítva) a víz folyni nem akart, és szükségessé vált a Csörszárkának sok helyen mélyebbeni ásása. Csörsz király újra a meghódított népeket tömegestül hajtatá a csatorna ásására. Ő maga is több helyen és gyakran megtekinté a munkásokat, miután a feltétel teljesítése után célját hova előbb elérni reményelte. Az egész munka már befejezéséhez közeige, amidőn Csörsz király még a hátralévőt siettetendő, személyesen tekinte meg, s éppen egy hanyag cigányfiút megfenyíttetett, aki azonban kezében lévő kapájával Csörsz király[t] megtámadván, fején úgy találta, hogy azonnal meghalt. A cigányfiúnak 19 7 Csörsz árok a szláv csrsz rov = ördög árok részfordítása. Az Ördög-árok ókori földsáncrendszer az Alföldön. Az egymástól átlagosan 5-10 km távolságra húzódó három sáncvonal Budapest és Vác között indul a Dunától, átszeli a Duna-Tisza közét, a Tiszántúlon Nyíregyháza és Debrecen térségében délre fordul Arad, Temesvár vonalában Kostolác, a római Viminacium környékén éri el az Al-Dunát. A rómaiak irányításával az Alföldön élt szarmaták építették a IV. század első felében, I. (Nagy) Constantinus (306-337) uralkodása korában. A IV. század utolsó évtizedéig mint a rómaiak előretolt védelmi vonala a népvándorlás kora népeinek támadásait volt hivatva kivédeni és elterelni. Az árokrendszer 5-8 m széles, 2-3 m mély volt, ahol a belső oldalán a kitermelt földet földtöltésbe építették. Viszonylag ép szakaszai maradtak meg Dormánd, Erdőtelek, Debrecen (Nagyerdő) és Gödöllő határán. A sáncrendszer mellett római katonai tábor került elő Felsőgödön, Hatvannál őrállomást tártak fel. - Magyar Nagylexikon 1998.6. 183-184. 76
