Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
Pirítói, Czinéri 103 1 és Haraszti düllők honnan és mikor lett elneveztetésükről tudomás nincs. 11. E község melletti tőszomszéd községek: T. Zsadány, T. Zaránk, Visznek, Adács, Karácsond és Ludas. Az itteni elősoroltakon kívül Nagy Fügéd határában más semminémü nevezetességek nem találtatnak. Kelt N. Fügédén, december 20. 1865. Prezenszki József bíró Búzás István névíró Királyi K. jegyző Pély 1. Pély község postahivatal nélküli hely, Heves és K[ülső]-Szolnok törvényesen] egy[esült] vármegyék, Szolnoki kerület Tisza járásában, a szolnoki törvényszékhez tartozik, főszékhelye azonban Egerben van. 2. Ezen közönségnek más nevezete nincsen. Számlál 1437 lélekszámot, kik ró[mai] kat[olikusok] 17 izraelita kivételével. Nem beszélnek csak magyarul. 103 2 3. A község említtetik legrégebben az 1370. évben. Szomszéd községei: keletről Tarna Szt. Miklós és Kisköre, kelet délről Puszta Akolhát és Sülyi Puszták, 1(13 3 nyugatról Jász-Kis-Ér és a Heves Ivány, végre nyugat délről Heves és Puszta Vezekényi határok. 4. Hogy honnét népesíttetett, azt sem irományok, sem pedig hagyományokból emberszáj, illetőleg szó után ki nem tudható. 5. A község nevének eredetéről, értelméről mi sem tudatik, de mindenesetre tót névtől vette származását. 6. Hogy a község régi és hogy, a tatárjárásban is már állt, és azok által hihető [leg] leromboltatott, onnét hihető, mert víz által lévén mindenfelül körülvéve, mindig menedékhelyül szolgált, hogy csak egyszer egyik, másfelől más jött nemzeteknek. Például: a község melletti kisszerű dombot, mely szintén némileg vízzel volt emelkedőket körülvéve, Lógor nevet visel jelenben is, melyet az ember hányott földnek találja, a községben pedig, ha a föld ásatik mélyen lefelé, többfelé épületanyagokat, úgymint vörös téglát, cserepeket, házi vödröket lehet találni. A községen kívül, Heves felül úgy neveznek egy dűlőt, Rakottyás, mely valóban valami erdőség lehetett, továbbá annak mellette van a Csukás, mely örökös vízzel lévén tele a Rakottyást körül övezte, 103 1 A Czinéri dűlő, bár rontott névalakban, de mégis őrzi a határbeli emlékét az elpusztult Szinyértelke nevezetű falunak, amelyre lásd Nagyfüged korábbi leírását. 103 2 A falu első említésére, s a helynév eredetére lásd Pély korábbi leírását. 103 3 Ma: Tiszasüly (Jász-Nagykun-Szolnok megyében.) 320
