Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
és temérdek hallal bővelkedhetett, s mint gyaníthatni, a Rakottyás olyan erdőség, illetőleg menekülő helyül szolgálhatott a népnek, s olyan vad helye lehetett a most fennálló Pély községnek. Mint a nép hiszi, Pély község határához Puszta Akolhát 103 4 is tartozott, és ennek határa a Tiszáig terjedt, azonban azt elveszítették a következendő módon t[udni] i[illik] hajdan egy cs[ászári] kir[ályi] lovas katona országos dologban egyik fejedelemtől valami alattvaló főtisztségünek levelet vitt volna, és nevezett helyen, mely majdnem egészen víz alatt volt, egy kütgödörbe halt, mindenestől együtt beleveszett, mivégett vizsgálat rendeltetvén az akkori lakosok által félelemből megtagadtatott, hogy azon hely, illetőleg Puszta Akolhát nem tartozik községünkhöz, mit megtudván, túl a Tiszán lakó Roff községbeli birtokosok vállalták sajátjuknak, s így kapcsoltatott az túl a Tisza Roff közönségéhez. Végre, hogy Pély közönsége csakugyan ily mondák helyéül szolgáltatott, és régi lehet, az is tanúsítja, miszerint három nagyszerű árokkal volt hajdanában körül övezve, mely azután a Tisza vízöntései által egészen bemosatott. A pápai adót már 1330 körül fizette. Földesuruk herceg Coburg, báró Puthon Ferenc, Rosenfeld Jakab örökösei s több apróbb birtokosok. Van 34 jobbágyi egésztelke és 111 házas zsellére. Egyháza épült az 1760. évben. 103 5 7. Pély községéhez tartozik Puszta Hatrongyos, 103 6 mely herceg Coburg tulajdona, csupa nádas és vízállás volt, azonban a Tiszagát töltés által egészen víznélküli hellyé vált, nevét - mint a nép tartja - onnét vette, miszerint valaha 6 menekült rab vehette oda magát, és ott addig tartózkodtak, mígnem egészen elrongyosodtak és ott ilyen egyéniségek fogattak el, s innét kapta azon hely a Hatrongyos nevezetet. Egyébiránt Pély község határa a Tisza víznek elfogása által annyira megváltozván, miszerint földje majdnem terméketlenné vált, mert egy része szik vagy szék, 101 7 más része pedig, minthogy örökös víz fedte ezelőtt, most is sok esőt kívánna, minek az leszen következménye, miként ha gyakori havazások télben és esőzések nyárban nem lesznek, a nép végképp szegénnyé váland. Egyéb nevezetre méltót más sem tudván a közönségről illetőleg községről mondani. Pély, január 2. 1866. Kocsis Pál bíró Nyírő Miklós jegyző 103 4 Akolhát még 1773-ban Pély, majd 1865 előtt már Kisköre, végül 1962-től ismét Pély. - KOVÁCS B. 1991. 158-159. 103 5 1746-ban épült a temploma. - SOÓS I. 1985. 253. 103 6 Hatrongyos már 1808-ban Pély lakott külterülete. - KOVÁCS B. 1991. 158. 103 7 Értsd: szikes talajú. 321
