Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
Hevesugra Ezen Heves megyébe kebelezett Ugra község tartozik a Tarna járáshoz. Törvényszéke Eger város, fekszik egy kisszerű parton, a part kis völgyében, pataktól körülvéve, éspedig keletnek az ún. Bene kis folyam, mely a Mátra hegyről Bene pusztán keresztül itt szakad és Fügéd alatt a Tarnába szakad, nyugatnak Sós völgyi patak, mely a visontai határon lévő érből szakad, s itt Ugra alatt a Benébe szakad. E község határos keletnek Detkkel, délnek Ludassal, nyugatnak Karácsonddal, északnak Halmajjal, északkeletnek Markaz községgel. A község más névvel soha nem bírt, lakosai mind magyar ajkúak. Népmonda szerint e partot a Magyarországra bejött csehek szállták volna meg, s itt sok ideig is laktak, de mely időben, hogy volt ez, nem tudni. A falu közepén egy kisszerű templom találtatik, cseh modorra építve, de hogy mikor épült, nyoma nincsen, 80 7 az ajtó felett azonban e felirat találtatik: Rosa virginitatis Sancte Emerice dux Hungáriáé TV 80 8 favevotis 1747, 80 9 nagybetűkkel írva az egész, mindamellett valónak kell lenni, hogy a csehek után tótok lakták a helyet, mivel még most is igen sok tót nevet viselő egyén találtatik itt, magyarosodása pedig mintegy 280 év előtt, vagy tán későbben is történhetett, határát folytonosan többnyire urak bírták. A hely neve pedig onnan eredhetett, hogy mind hét oldalról kellett ugrani, ha az ember be akart jönni a faluba. 81 0 Nagyföld döllő, fekszik egészen Markaz alatti határon, és mivel e dűlő legnagyobb a határban, annak okán nevezték [el így], Nyolczmérős döllő, a Nagyföld döllő alatt egy sík darab föld, s mivel mindenki részére 8 vékányi van kiosztva belőle, nevét onnan vette. Hosszú döllő, az előbbi kis dülő és a Köves döllővel határos, az egész sík föld, s mint a határban leghosszabb, nevét onnan vette. Kökényes döllő határos a Hosszú döllővel és Köves döllővel, egy kietlen part, mely alatt mély völgy találtatik, s ennek oldalában valaha sok kökénybokor volt, nevét onnan vette. Köves döllő a detki földekkel határos, szintén partos, földjébe sok apró kavics található, azon felül megtaláltatnak kétujjnyi vastagságú cserepek, fekete színűek és irony forma kövek 81 1, melyeket csakúgy, mint az ironyt, használni lehet, a cserépféle kő gyanút gerjeszt arra, hogy e hely valaha népes volt, de tudomásunk nincsen róla. Állás döllő határos a Szárazvölgy döllő80 7 1722-ben épült az ugrai templom. - LADÁNYI M. 1936. 199. 80 8 Olvasata: tu. 80 9 Fordítása: Szent Imre magyar herceg rózsája, te pártfogolj, 1747. 81 0 A községet legelőször 1332-ben említik Vgra {Ugra) néven, mint az Aba nembeli Ugrai család birtokát, templomának védőszentje Szent Imre volt. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 142. — Az Ugra helynév magyar személynév, mely a szláv eredetű Ugrin-Ugron személynévből keletkezett rövidüléssel és a kicsinyítő-becéző képző hozzáadásával. - KISS L. 1978. 110. 81 1 Értsd: ceruza formájú kövek. 258
