Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)

falu-derék, a malomtól észak felé, éppen átellenben pár köziileg a Hangács­csal. 6-ik része a fölvég az említett tógáton túl észak felé. Mint említettük, éppen a tógát északi tövében áll a mostani templom. Tófalu lakosai összesen 1418, ezek nemzetiségre nézve mind magyarok, ezek között vallására nézve 18 izraelita, többi mind római katolikus. (1862. évi egri érseki megyei név­tár.) Az egész községben van 200 ló, 200 db szarvasmarha és 200 db sertés. 7. Tófalu határa 41 egész telekből és 102 egész zsellérségből áll. 1848-i úr­bériség eltörléséből és a méltóságos gróf Károlyi György úr őexcellenciája kegyelméből Tófalu birtoka 1610 katasztrális hold szántó, 165 hold rétek és kertek, 51 hold szőlő és 493 hold legelőből áll. A tófalusi határrészek nevei és elnevezésének okai: 1. Belső telek, vagyis belső telep. 2. Kenderföld, kender terem benne. 3. Malom alja, a malmon alól van. 4. Irtás, irtogatni kellett. 5. Tarna, a Tarna mellett van. 6. Petés alja. 7. Petés part. 8. Burkus berek, nem tudjuk miért. 9. Fekete közép. 10. Fekete felső, földjeik feketék. 11. Újhegy, új szőlőültetmény. 12. Középső hegy, kö­zépen van. 13. Rétoldali hegy, a rétoldalon van. 14. Csapás, marhajárás. 15. Kisnyilas, a rét kicsiny, nyilat húztak reá, hogy miképp osszák el. 16. Várrét, az aldebrői földvár alatti rét. 17. Felső kertek, a falu felső végén lévő kertek. 18. Csukás, azelőtt tó volt, és sok csuka volt benne. 19. Pásztorrét, itt szaba­don kaszálgatott több évig egy tehenész pásztor. 20. Korcsos, rossz, termé­ketlen köves föld. 21. Tutuska, igen gödrös volt. 22. Nagy fertő, terjedelmes mocsár. 23. Homok, homokos. 24. Bibicz fertő, vizenyős hely, melyen a bí­bicek szeretnek tanyázni. 25. Galagonyás, galagonyát termő hely. 26. Kí­gyós, sok kígyó volt itt, míg víz bővebben volt. 27. Csali lapos, ingoványos, süppedékes, szép füvekkel borított hely volt, azt gondolja az ember, hogy keresztül lehet menni rajta, pedig ha megkísértette, belesüllyed, jelenleg szántóföld. 28. Rókalyuk, sok róka tanyája volt. 29. Egri út, az egri úttól. 30. Posta út, mellette nyúlik a kassai országút. 31. Árnyék, e helyen nagyobb mint másutt az árnyék. 32. Vágás, erdő volt. 33. Bekken legelő, benne egy vízálló hely, gödrös és partos. 34. Deserta. Tófalunak fő terményei: vörös­bor, debrőihez hasonló, búza, tengeri és dohány, ez utóbbi az álladalom ré­szére termeltetik a Debrői gyenge sárga név alatt. A határban van három fő vízállóhely, éspedig: Nagy és Kis fertő, Bekkentó, azon kívül több apróbb, mint Bibicz fertő, Csordás fertő és ér, de a múlt évi rendkívüli időjárásban mind kiszáradtak. 80 6 Kelt Tófaluban, május hó 8-án 1864. Vilcsik Márton bíró Jezierski László községi jegyző 80 6 Tófalu földrajzi nevei megjelentek a Heves megye földrajzi nevei 1975. II. 29-35. lapokon. Onnan kimaradtak a Pesty-féle gyűjtés helynevei közül: Bekkentó, Csordás fertő, Csordás ér. 257

Next

/
Oldalképek
Tartalom