Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
tek a tófalui omladozó templom építése idejére és építőjére. Tágas tér nyílik itt a szabados vélekedésre, hogy meddig állhat fönn egy templom oly kegyelet és gondviselés mellett, milyet vallásos és tehetős őseink tanúsítottak az urak urának legszentebb házához. 80 4 4. Tófalu honnan népesíttetett, tudtunkra nem bizonyos, hanem a legbizonyosabb, hogy nyelvére és nemzetiségére, jellemére, házi szokásaira, öltözetére, termetére, testi és lelki tulajdonaira nézve kezdettől fogva tősgyökeres magyar, ezt bizonyítják mind a határ részeinek, mind az életben lévő legrégibb családok tiszta magyar nevei, például: Nagy, Molnár, Szabó, Farkas, Szögedi, Fehér, Varga, Gyetvai, Pocsai, minthogy e pórnép neveit meg szokta tartani és büszke is ős, eredeti nevére. 5. Herceg Grassalkovich Antal úr költségén nem tudjuk mikor építtetett a most is épségben álló templom, 80 5 homlokzatával és tornyával kelet elé néz, ezen templom déli oldala tövében nyugat felé a szőlőhegyig nyúlik egy tógát nevü 15-20 öles szélességű, 4 öles magas földhányás, ez gátolta régente a Tarna folyón és Kígyós patakon lefolyó vizet, ott, ahol most Tófalu északi része és felső rétjei vannak, egy tó volt, ennek gátja volt a most is látható ún. tógát, ezen tógátat a kertek alatt elvágatta valamelyik régi földesúr vagy a tekintetes vármegye, vagy a víz szakította keresztül, hitelesen nem mutathatjuk ki, de az bizonyos, élő helyszíni látható emlék, hogy a tógát keresztül szakíttatott, az addig fenntartott víz lefolyt a tó kiszáradt, a tó déli emeltebb részén Tófalu éjszaki része és jelenleg álló ép temploma építtetett, innen nyerte e község Tófalu nevezetet. 6. Tófalu jelenlegi belsőtelki részei a következők: az északról dél felé nyúló két sor ház neve Hangács, most is élő emberek emlegetik, hogy valódi neve volt volna hangyás, ezen utca éjkeleti részén állott valaha egy templom, alapköveiben most is meg-megakadt az eke és a kapa. Hangács monda szerint régibb a falu többi részénél, és ismét a monda szerint római katolika anyaszentegyház is volt. Hangács és a falu fő része között éjkeletről délnyugat felé kanyarogva folydogál a Kígyós nevü patak. E patak két partjára a falu alsó vége felé épittetve van egy malom, a keleti part felé négykerekű, gabonaőrlésre, a nyugati parton átellenben kétkerekű, kendertörésre használtatik, a malom méltóságos gróf Károlyi György úr őexcellenciájának tulajdona. Tófalu 2-ik része Gele, a malomtól délkelet felé. 3-ik része az alvég, a malomtól délnyugat felé. 4-ik része a Szög, a malomtól nyugat felé. 5-ik része a 80 4 A települést legelőször 1352-ben említi oklevél Thotfalw néven. - KOVÁCS B. 1991. 200. - A lakosok nemzetiségére utaló Tótfaluból keletkezett a község neve úgy, hogy az előtagba a tót népnév helyett az állóvíz jelentésű tó főnevet értették bele. - KISS L. 1978. 649. 80 5 A XVIII. század első felében épített templom 1886-ban villámcsapás következtében leégett, s helyette újat építettek. - BOROVSZKY S. 1909. 86. 256
