Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)

7. Kornyik kert, a debreceni országút mentén, mely hajdan disznó álláshely volt, s a disznók kornyikálásától vette nevét. Rókás nyulas, Kis és Nagy muki, melyek állítás szerint a szomszédos Tisza Örvény felől egész Tisza Füred városa aljáig terjeszkedik, sáncolatait uradalmi foglalás megakadályozásáért építették, a két első körül a Rókásnak neve az itt talált temérdek rókalyuk, a második a Nyúlás kedves nyúlászó helyiségétől nyerte nevét. Végezetre a Tisza Füred határához tartozik 8. a kócsi 15-16 ezer hold kiterjedésű puszta, ez hajdan helység volt, mint azt köznyelven most is beszélik, de erre mutat nevezetesebb részei elnevezése és helysége is, milyenek: a) a Kócstelek és b) ennek keleti végén a Faluvéghalma, ahol is a hajdani templom és épületek omladék maradványai még most is láthatók, szántás és ásatás alkalmával sok kő és tégladarabok találhatók. Létezése és elpusztulásának idejéről azonban semmi tudomás. Nevezetesebb részei: I. Sereshalom. II. Kováts Mihály laponyag. III. Bazsó halom. IV. Kosár halom. V. Bencze halom. VI. Füstös telek. VII. Farkas fertő, melyek mind volt tulajdonosaik nevéről neveztetnek. VIII. Meggyes halom a debreceni nagy országúiban lévő híres Megyesi korcsmától neveztetik. IX. Villongó dűlő Debrecen és T. Füred birtokosai között érte fennforgott és folytatott hosszas pertől nyerte nevezetét, fele lett Debrecené, fele a tiszafüredi birtokosoké, ahonnan a füredi Villongóba a D-betü még most is nevezetes a térképen. X. Csattag fertő a Nánásy család birtokában, mely benyúlik az egyeki határba, és nagy vízállás ettől nyugatra fekszik. XI. Szikhalom, mely igen szikes tájékáról vette nevezetét. Kelt T. Füreden, május 23-án 1864. Dobazy Béni városi jegyző 243