Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
Újlőrincfalva 1. Tisza Halász község fekszik Heves-Szolnok megyének közepén, egy szigeten, az úgynevezett Két Tisza közt, hol a Tisza folyam északról délre nyílva egy szigetet alkot. Politikai felosztás szerint most Tisza Füredhez tartozik, itt lévén a járás székhelye, innen tiszai vagy tiszafüredi járásnak neveztetik. Lakossága 370 lélekből áll, ezek között 25 r[ómai] k[atolikus], 120 ref[ormátus] vallású. Temploma nincs. Egyházilag az elsők Sarud községéhez, utóbbiak Poroszló m[ező]városhoz tartoznak. Iskolája mindkét vallásfelekezetnek van. 2. A községnek most csupán egy neve él: Tisza-Halász. E néven ismeretes tájés országszerte. 3. A községnek 1697-ik évtől meglévő, de az abszolút rendszer alatt használaton kívül helyezett, s hasznavehetetlenné tett pecsétnyomóján világosan Dehász-nak íratott. 77 4 A mostani név természeti jelentőségénél fogva sem írathatott másként. Hinnünk kell, hogy az időben más neve volt. Ez azonban csak sejtelem. 77 5 4. Minthogy Tisza Halász községe felette kicsiny, története nincs, s nemcsak a megye területén, de a járásban is alig szerepelt, így múltja ismeretlen. Mindazonáltal ezelőtt már 167 évvel község volt, mit a községi régi pecsétnyomón látható évszám igazol. 5. Népesítése az egri püspökség mint akkori földesuraság által történt egyéb uradalmaiból, mint melynek itt terjedelmes kaszálórétjei, s a Tisza két ágán kívül több halászható tavai vannak. 6. Köztudomásból, írott vagy nyomott emlékekből a név eredetéről mit sem tudnak. Hagyomány után először 8 halász telepíttetett le, később megnépesedvén községgé vált. Alapos következtetés ez fekvése s helyzetének természeténél fogva is. Lakosai máig is halászat s marhatenyésztésből élnek. Élőföld a határban nincs, minthogy a Tisza gyakori kiöntése által a határ víz által boríttatik el, kivévén csekély, szintén vízjárta, mentesítetlen veteményeket, ezek is tavasszal néha elöntetnek a szétterjedő vízár által, s a lakosok egyedüli terményüket, mint tengeri, burgonya, bab a romboló elem vagy beiszapolva tenyésztésre alkalmatlanná teszi, vagy gátat nem ismerő erejével végképp elsöpri. 7. A község határában előforduló topográfiai nevek a következők: a) Nyárfő dűlő. Ebben van Nagyfenek, állóvíz, halászható. Tökös, víz, mely sok vízitököt és sulymot terem. Nyárfőerdő, melyben nagy nyárfák termenek. Foktorok, ezen szokott az árvíz visszavonulni. Hosszúbokor, hosszas 77 4 Az 1697. évi községi pecsét nyomatát lásd DERCSÉNYI D.-VOIT P. 1978. III. 659. 77 5 A községet legkorábban 1261-ben említi oklevél Halaz in Chereukuz• A falu a nevét királyi halászok telepéről nyerte. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 97. 244
