Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
sovány, terméketlen hely. Tóalja: az ősatyák idejében e helyen nagy tó állott, most jelenleg a legjobb kaszáló. Akasztó hegy: mely onnan veszi nevezetét, hogy hajdanában e helyen akasztófa állott, jelenleg sovány, terméketlen hegy. Hagymás völgy: hajdanában az ősatyák által sok hagyma termesztetett e helyen, most jelenleg jó búzatermő hely. 724 7. Végre Szúcs község Heves megye szélén Domonkos, Bekölcze, Csehi, Bocs, Fedémes és Lelesz községekkel határos. Kelt Szúcson, július hó 7-én 1864. Szűcs Janis bíró Kiszely Lajos jegyző Szűcsi Szűcsi község a kies vidékü ős Mátra hegy alján, Gyöngyös városához 1 xh órai távolságban, Heves v[ár]megyében, délnyugatra fekszik. Határát körülövezik a N. Rhédei, Gyöngyös Patai, Ecsédi, Apczi, régenten (Ebecz) Fancsal, régebben (Rózsa Szent Márton) és Jobbágyi községek határai. Szűcsi községnek más nevét találni nem lehet, s múltjából a nép ajkán leszármazott hagyomány után csak annyi tudható, hogy ezen község a XlI-ik században a templáriusok (vörös barátok) birtokában volt. 72 5 Zárdájuk majd 700 évvel dacoló romjai a patak partján, mely esős időben a Mátrából eredve 72 6 a helységet kettéhasítja, némely részek még jelenleg is láthatók. A zárda templom helyén a tekintetes Badányi testvér urak magtára létezik, mely magtár alatt pincévé által alakítva a zárda sírboltja teljes épségben van, ennek tőszomszédságában m[éltósá]gos Földváry János főispáni helytartó úr birtokában van még azon korból egy gömbölyű patakkövekből készült, magas ívezettel ellátott pince, melynek szilárd szerkezete azon század örök időket számító építési stíljére mutat, hogy a vörös barátok kiűzése után Szűcsi a johannita vitézeknek által adatott-e? Nem tudható, és így egész a XV. századig Szűcsi községnek múltja homályban van. Ezen század folyama alatt ment által a még most is virágzásnak örvendő Földváry családra, és a határnak egy része jelenleg is ezen ősrégi nemesi család birtokában létezik. Határa boldog emlékű Mária Terézia uralkodónő koráig az apci határig 72 4 Szúcs földrajzi nevei megjelentek a Heves megye földrajzi nevei 1970. I. 51-53. lapokon. Viszont abból kimaradt a Pesty féle helynevek közül: Ineleg lápa. 72 5 A templáriusok (templomosok) lovagrendje onnan kapta nevét, hogy a jeruzsálemi templom helyén épült palotában volt első szállásuk 1118-ban. - BÁN P. 1989. II. 19. - Itt kell megjegyezni, hogy a szakirodalomban nincs nyoma annak, hogy a templomosoknak rendje Heves megyében, ill. hogy Szűcsiben bármiféle szerzetesrend vagy kolostor létezett volna. 72 6 A patak neve: Ágói-patak. - Magyarország földrajzinév-tára II. Heves megye. 1980. Térképmelléklet. 227
