Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
terjedett, de a fentebb nevezett felséges fejedelemnő által Grassalkovich hercegnek 72 7 történt hatvani és gödöllői uradalmak ajándékozása után, ismeretlen úton és okból e mostani fancsali határ ennek birtokába esett. Ezen határ megcsonkításáért a Földváry család törvényes jogát védelmezve a nevezett herceggel több éven által pörösködött, de végre a herceg mint hatalmasabb által meggyőzetvén, a jelenlegi fancsali határ a Szűcsitől véglegesen elkülönöztetett. Végre említést érdemel, hogy Szűcsi község a XV. században a nagyobb községek közé tartozott, mert minekután r[ómai] katolikus község, a pápának 5 garas adót fizetett. 72 8 Szűcsi községének határában, mely 1847. évben tagosíttatott, találtatnak erdő, szőlő, rét, szántó és közösen használt legelőföldek. Nyugatnak fekvő erdője, mely Hangács és Nagy hegynek neveztetik, a közbirtokos urak birtokában van, s rendes vágásokban használtatik. Hangács nevét nyerte a benne létező kisszerű visszhang végett. A szőlők, melyek néhány darab majorságiakat kivéve többnyire dézsma alatt vannak, Alsó és Felső hegy nevezettel bírnak, és miután 1848-tól szorgalmasan műveltettek, ízléses vörös és fehér asztali bort nyújtanak. A határ felső részén fekvő szántóföldek: Hangács düllő, Tavasz föld s Kert allyai néven neveztetnek, és rendes művelés mellett jó rozst, középszerű búzát és árpát, valamint kitűnő zabot termenek. Ugyanezen részen keletnek fekszenek a lakosság által közös legelőnek használt hegyes csúcsban végződő, s a patai határral érintkező, úgynevezett Kecske kő hegy, mely nevét onnan nyerte, mert hajdanában, míg cseplyékkel 72 9 volt benőve, kecskenyáj legelőjéül szolgált. Ezen hegyben építésre használható kőbánya is létezik. A határ alsó részében, keletnek a patai, nagy rhédei és ecsédi határral érintkezve lesznek a Galagonyás, Balázsír, Asszonytemető és Szilos néven nevezett szántóföld dűlők, a két előbbi a volt úrbéresek, a két utóbbi pedig a közbirtokosok birtokában van. A falutúl délnek hosszú alakban dombláncolattól szegélyezve nyúlik a Felső, Alsó Csincsás hídi és Csonkás név alatt ismeretes rét. A dűlők elnevezéseiket fekvésük minőségétől nyerték. A nyugatnak eső alsó részen lévő szántóföldek, melyek az ecsédi és fancsali határral ölelkeznek: Csonkás, Csincsás kút, Dió lápai és Kert allyai néven neveztetnek. A Csonkás azon időtől vette nevezetét, midőn Grassalkovich herceg részére a szűcsi határ megcsonkíttatott. A Diólápa egy, még a legöregebbek által ismert, századokkal dacoló, vadon nőtt óriási diófáról, melyen a hagyomány szerint 3 kocsi dió 72 7 Grassalkovich I. Antalt (1694-1771) 1732-ben bárói, 1743-ban grófi rangra emelte Mária Terézia, viszont a hercegi címet a fia, Grassalkovich II. Antal (1734-1794) kapta 1784-ben. - CSIFFÁRY G. 1993. 14-17. 72 8 A községet legkorábban 1267-ben említi oklevél Zwch néven. A település a nevét szűcs szolgálónépeiről kaphatta. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 138. 72 9 A cseplye tájszó, a jelentése gazos, tövises bokrokkal benőtt hely. - ÚMT 1979. 1. 791. 228
