Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
Szúcs 1. Tekintetes Heves vármegyében, a Mátra járásban kebelezett Szúcs község csakis a jelenlegi nevén lenni tudatik, hogy ezen nevét honnan nyerte, arról egész bizonyosat mondani senki képes nem volt. 2. A község mindig a mostani név alatt ösmeretes, emlékezetben ez az egy neve él, Szúcs. Hol, valamint hajdanában, úgy jelenleg is a községet magyar r[ómai] k[atolikus] palóc lakta s lakja. 3. Hogy a községnek hajdan volt-e más elnevezése vagy nem, erről mit sem lehet tudni. 4. A község említtetik 1300. évtől a pápai tized lajstromában. 72 1 5. Hogy a község honnan népesíttetett, arról bizonyosat mondani nem lehet. A község határában Vi órányi távolságra van egy hely, mely Puszta Szúcsnak 722 hívattatik. Ezen hely volt az ősatyák lakhelye, e helyen egy dombtetőn a templom fundamentoma jelenleg is látható, melynek köveit a lakosok a mai napig is használják; ugyané helyen, a templom helyétől 30-40 lépésnyire szilvafák léteznek, melyek a mai napig is gyümölcsöt hoznak, megjegyzendő, miként az ősatyák a tatároktól üldöztetve e helyre, hol még akkor rengeteg erdő volt, futamodtak és itt telepedtek le. 6. Köztudomásból a név eredetéről annyit mondhatni, hogy a községet többnyire szűcsök lakják és hajdanta is lakták, lehet hogy ezen névről neveztetett a község Szúcsnak. 7. A község határában előforduló dűlők nevei. Boroznak, 1^ mely onnan veszi nevezetét, hogy hajdanában az ősatyák vendégséget tartottak e helyen és megittasodtak, és azótától fogva boroznak lett a neve. Jelenleg rossz, sovány szántóföld, alatta rét fekszik, a rét közepét kis patak hasítja. Malomdűlő: dombon fekvő szántóföld. Bocskor sütő: ez onnan veszi nevezetét, hogy a pásztorok hajdanában mulatságból egy bocskort sütöttek meg azon a helyen, jelenleg jó szántóföld, melynek alján kis patak folydogál. Kender lápa: hajdanában az ősatyák által e helyen kendert termesztettek, most jelenleg a határban a legjobb búzatermő hely. Ineleg lápa: gödrökkel körülvett iszonyú 72 1 A községet legkorábban 1301-ben említi oklevél Zuch néven. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 137-138. - A Szúcs helynév szláv eredetű, s a szerb-horvát Suca, szlovén Soca, vagy a szlovák Súca helynevek átvétele. - KISS L. 1978. 621. 72 2 A község 1672-1712 közt néptelen puszta. Ekkor öt jobbágycsalád települt le a mostani új faluhelyre, a régi faluhely Pusztaszúcs néven végleg puszta maradt. - SOOS I. 1975. 454. 72 3 Boroznok elpusztult település Szúcs határában. - B. HUSZÁR É. 2002. 213. - A községet 1349-ben említi oklevél Boruznuk néven. - KOVÁCS B. 1991. 42. - A település neve az ősszláv brushnikb, köszörűnek, fenőkőnek való kőzet, vagyis a köszörűkő, másként fenőkő nevéből származik. - KISS L. 1988.1. 241. 226
