Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
elején a fölkelő Rákóczi-párt legbuzgóbb híve s támoszlopa, Telekesy püspök kitétetvén hivatalából, Szarvaskő várába vonult, s itt készíté el a híres védiratát, amely püspöki hivatalába lett visszahelyeztetését eszközlé. A szarvaskői vár romjai fölött regélik még azt is, miként hajdan a pelsőci Bebek család bírta, egyik Bebek nőjét Drágfy megszeretvén, hogy bírását eszközölhesse, férjét orvul meggyilkolá, de lelkiismerete marcangolván őt, kivált ha a meggyilkolt férjnek apjához hasonló gyermekét látá, rémes képzelődései egyik pillanatában a vár ablakból a borzasztó mélységbe rohant. 66 6 A község határában előforduló helynevek A község északi részén egy háromszögű ledőlt piramis alakban északra mindig magasabban terjedő nagy hegy, melyhez a vár is tartozik, különféle elnevezéssel bír, ugyanis: a nyugati oldalon lévő vár-sziklák között nevezetesebb az Akasztódomb, mely a várnál jóval magasabb. Ennek szomszédságában az Ortás orom, Vaslukács, melyben két lyuk, honnét vas ásatott, látható. 66 7 Mélylápa igen jó forrásvízzel s alig járható sűrűséggel. Nyirjestó, hol a hegy tetején a középszerű vizes tavasz s nyár alkalmával a víz megállván, tót képez, kevés náddal, s környéken nyírfával benőve. E hegy északi felső végétől a keleti oldalon Tordas vágáséinak neveztetik, melynek felső, s illetőleg legészakibb csúcsáról tiszta időben a Tisza vize látható. E Tordas mélysége Rocska völgynek, s a benne csergedező kevés forrásvíz Rocska patak elnevezéssel bír, és ez elnevezések eredete bizonytalan. De a hegynek a falu felett lévő s alacsonyabb előrészét Szöllő hegynek neveztetik, hol Telekesy pfüspök] szőlő sétány lugasai léteztek, melynek tőkéi itt-ott most is láthatók. A falu kelet-északi és keleti oldalán négyszög alakban szintén egy nagy hegy terül el, Tordas vágásé.tói a Rocska vize által választva, melynek a falutól menedékesen felfelé húzódó keleti s északnyugati oldala a tetőig Kis-Nagy Cseresbéreznek neveztetik. E hegy északnyugati oldalán, hol a Cseres név kifogy, van a Sáros lápa. Az északibb résznek Kis-hegy, Kerekhegy s a legészakibb része Kéthegy elnevezéssel bír. Innét a farazaton 66 8 körül keletnek a felső Újhatár völgy és Alsó Újhatár oldalt s völgyet és a falu felől elvezető Cseresbércz orommal határos Malomhegyet találjuk. Alatta az egri érsekség vízimalmával, melyhez hasonló e környéken nemigen létezik. A Malomhegytől északkeletre van Szénhely orom, kelet-északra a Sóhely orom, a Sirok gödrével, délszült, 1870-ben publikált acélmetszeten látványosan láthatók a vár romjai. - DERCSÉNYI D.-VOIT P. 1978. III. 568-570. 66 6 A leírás készítője ezt a mondát átvette Nagy Iván Szarvaskő váráról készült írásából. -NAGYI. 1854. IV. 85. 66 7 A szarvaskői titánvasércre lásd CSIFFÁRY G. 1996. 29-30. 66 8 Értsd: hátsó, rézsútos végén. - CZUCZOR G.-FOGARASI J. 1864. II. 614. 205
