Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
keletre pedig a Mész kemencze far ismeretes. És míg az első nagyszerű szénégetésre, a második a régibb időben alkalmazásban lévő sósvíz ládákra emlékeztet. A Sirok gödre a néprege után a nevet a tatárfutás idejéből nyeré, részint a kifakadástól: Sirok örökre sírni fogok, részint mint állítják, a szomszéd Sirok falviak e gödörben találtak menedéket a pusztító vad csoport ellen, mit a nagyobbszerü esőzések után található pénzdarabok valódinak igazolnak. Az utolsó pedig mészégetést hoz emlékünkbe. Az Egerből vezető út keleti oldalán s a Mész kemencze fartól kelet-északra a Leshelyi, keletre az Emér nyákot, s kelet-délre a Pór döllöt, mely szép füves a Setét vágást érjük el, míg a déli részen a Nyugodói szántóföldön keresztül az országúton állapodunk meg, e helynevek eredetéről mit sem tudva. Az országúton keresztülmenve, ennek nyugati oldalán húzódó hegyláncolat legalsóbb részen a Musza-lápot szép lábas erdővel, s a kéjelgő szemnek tetszetős völggyel, hová a tatárfutáskor a néprege nyomán bizonyos Musza nevű család menekült, találjuk fel. Ismét felfelé, s illetőleg nyugat-északnak tartva az országút mentén a Földszakadás, Kecske far, mely szép lábas erdő, s a falu felett meredek magasan emelkedő Majorhegy tűnik fel, részint bokrok, lombok, részint középnagyságú fákkal benőve a falu díszére, a vár déli oldalának őre gyanánt áll. A faluból délnyugati irányban egy hegytetőre érünk, hol néhány egyszerű gunyhót s kertet találunk, mely a gazdasághoz szükséges, szérű rakodóhelyül s télen át marhateleltetési istállóval szolgál, mely Szállásnak neveztetik. 66 9 Innét a keleti irányban látjuk a Hegyeskő és Kecske far dűlőbeli szántóföldet, mely bár nagy hegytetőn fekszik, de mégis sikerrel s bő aratással biztatja s jutalmazza a fáradozó mezei gazdát. Látjuk a kelet-déli irányban az úgynevezett Pallag s Kacsmér szántót, a kelet-déli irányú Kismod szántót s déli irányú Dobogó földeket, sok úgynevezett Pálinka lápai réttel. A Szállástól a Pálinka lápai rétig déli irányban van még az alsó-felső Kislápa s Róka lyuk tető. Ezeken túl nyugatról dél felé s a Pálinka lápáig terjedő Almár-völgyi rét van, ugyanily irányú Almár-oldal szántóföldek, ezeket a baktai és bátori széleken ugyanily fekvésű s irányú Almás erdő szegélyezi fél ív alakban. Az Almás erdő nyugati végén van Vámlókép, ettől keletre a Szállás felé a Varga-földje, az ú[gy]n[evezett] Dologárnyék legelővel. Végre a Szállás, a falu s a határ nyugati részén elterülő óriási hegy Keselyőnek neveztetik, ennek nyugati oldal tetőjén van Saskútorom, hidegsége miatt majdnem ihatatlan csörgedező forrásvízzel. Ugyanitt van a Setét lápa, mely nyárban is igen hűvös hajlás. Végre 66 9 A község beltelkei két, egymástól kb. 1 km-re fekvő csoportban helyezkednek el: a földes gazdáknak külön kertjeik voltak az ún. Tanyán, ezekben gazdasági épületekkel. Szarvaskő annak a hegyvidéki ólaskertes települési rendnek a típusába tartozik, mely korábban Észak-Magyarország hegyvidékein több változatban létezett. - DERCSÉNYI D.-VOIT P. 1978. III. 571. 206
