Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
Mátra magaslata alatt mint ennek, úgy a Kisgalya várnak 65 3 romjai láthatók, s a sáneolatok kivehetők. Szalajkaház, 65 4 csatornás bérez s fark, malomkő bérc és folyás, asszony temetés, zsidó kalap, veres fertő, Péter hegyese a Nagygalya tetején, legmagasabb a solymosi határban a Marczalló tető, ménes itató kút és folyása. Saskút, maczonkai szállás bérez, köles rét, hármas határ a nagy álláson, mint a solymosi, bodonyi és szuhai. Hárskút folyás, Nagy galya, Csurgó kút, lengyendi galya, ennek teteje piszkés tető, dongázó bérez, darázs hegy, nagy és kis átalkó bérezek, hegyesd, gaskó kút, kisbikk, bikfa kút, Haynan rét, egyház rét, nyirjes part, hosszú vágó, nádas, mogyorós ér, az árnyék oldal, komlós alsó és felső, rada kút, fónagyság, monostor oldal, papkút dombja, kereszt út, üstökfő, asztag kő, közbércz, kövesbércz, 65 5 csigéd, kapitányülés, Pap szállás, csipke bokor, békásztó, a Sárkányrét, Monostor tisztás, melynek közepe táján régi monostor romjai látszanak még, kik által rakattak, nem tudni. 65 6 Irtvány, a Szénpataka, 65 7 komlós, Monostor pataka, a Kishegy alatt egyesülvén, nagy völgy vagy patak név alatt Gyöngyösig megy, melynek a malomhajtásra fogott ágán következő nevü malmok vannak: felsőmalom, possatt malom, kis malom, czifra, lapos, diós és határmalom. A község felső középkori vár, árok és sánc övezte. Egy megkezdett erőd építésére utalnak a nyomai, amelyet soha nem fejeztek be. - NOVÁKI Gy. 1997. 10-11. 65 2 A Nyesettvár a Mátra második legmagasabb hegyének, a Galyatetőnek tömbjétől délre, a csúcstól 1,5 km távolságra különálló hegyként emelkedik, körül meredek oldalakkal, 813 m magasan. A vár hossza 45, szélessége 22 m. Középkori építését a helyszínen talált Árpád-kori cserépdarabok igazolják. A várat oklevél nem említi. NOVÁKI Gy. 1997. 9-10. 65 3 A leírásban szereplő Kisgalya vár név a Gyöngyössolymos határában emelt harmadik, s ma Dezsővár néven említett erőd maradványaira utal. Ezek a falu északi végétől északra 2 km távol, a Nagyvölgy keleti oldalán találhatók. A várdomb kb. 300 m magas, északi oldalán felhagyott kőbánya. Az erőd belső területe 15 m hosszú és 9 m széles. A felszínen talált Árpád-kori cserépmaradványok középkori építését igazolják. A várat oklevél nem említi. - NOVÁKI Gy. 1997. 8-9. 65 4 A solymosi hamuzsírfőzés 1745-1851 közötti történetére lásd CSIFFÁRY G. 1996. 263-265. 65 5 E két utóbbi határnevet kétszer írták a helynevekhez. 65 6 A műemléki topográfia szerint is a falutól északra erdős hegyek közt középkori épület, talán kolostor romjai láthatók, s feltárásra várnak. - DERCSÉNYI D.-VOIT P. 1978. III. 235. 65 7 Elpusztult falu emlékét őrzi a vízfolyás neve a falu határában. Oklevélben először 1430-ban említik Zenpataka néven. - KOVÁCS B. 1991. 176. - A település neve a magyar szén 'faszén' szóra vezethető vissza. - B. HUSZÁR É. 2000. 38. - Egykori lakosai szénégetéssel foglalkozhattak. 200
