Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
részét hívják mondolásnak, a közepén egy házcsoportozattal burgundiának, s a nagy patakon túl nyugatra eső részét Szohodának. 65 8 Kelt Solymoson, 1864. július 6-án. Molnár Gergely bíró Berrár Sándor jegyző Szajla 1. Szajla község, Mátra járás, Heves megyéből. 2. Szajla helység egy ugyanezen néven ismeretes, csak helyi fekvése változott. 3. Hajdani neve Cheajla volt. 65 9 4. A régi Cheajla 1600-ban a bel viszonyok miatt elpusztult, a hely most mint kenderföld használtatik. 5. A régi Cheajla honnan népesítetett, nem tudhatni, a jelenleg álló helység 1700 elején népesítetett. Akkoriban mint Bossányi-féle birtok, puszta lévén, egy juhászlak és akolból állott. A nevezett Bossányi Gömör megyében Kokova, Gyetva és Buda-lehota falvakat bírván, honnan jobbágyai évenként szántás, vetés, kaszálás és aratás végett ezen majorsági pusztára lejártak. Később a nevezett uraság ezen majorságot a fent nevezett községbeli jobbágyaival, kik tótok és vallásukra nézve lutheránusok voltak, népesítette meg, s mai napig élnek: Gyetvai, Kokovai, Benyusko, Zemnyiczki és Polyák nemzetségek, később Derecskéről a Kiss nemzetség, Balláról Pető nemzetség származtak. Minthogy a szomszéd helységek, Terpes, Szék, Sirok, Recsk, 65 8 Gyöngyössolymos földrajzi nevei megjelentek a Heves megye földrajzi nevei 1988. IV. 61-70. lapokon. Viszont abból kimaradtak a Pestyféle határnevek közül: pag, templom, hagyóka, Tarna (erdő), vasfa pataka, fekete berek, GergS rét, nyerges bérezek, bárdos kút, réz veres, Sombokor, első kis szarvasverem, tolvaj kút, veres fertő, Péter hegyese, nagy galya, Csurgó kút, lengyendi Galya, Piszkésteto, nagy és kis átalkóbérc, kisbikk, nyirjes part, Irtvány, Szohoda. A helynevek közül téves olvasat miatt Kincses helyett Nincses, malmok előtti Gothar helyett malmok előtti, ereszmély helyett eremény, a lapos és a külön szereplő toka helyett lapos toka, Szék lápa és a külön határnévként szereplő folyás ér helyett Széklápafojás ere látott napvilágot. 65 9 A községet először 1329-ben említi oklevél Kethzayla néven, 1331-ben Zeyla néven szerepel. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 173. - A Szajla helynév talán puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Előzményeként olyan ótörök, esetleg kun, besenyő személynévre gondolhatunk, amely az oszmán-török soylu 'nemes, előkelő' szóból keletkezett. - KISS L. 1978. 591. 201
