Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
A város ládájában található régi irományok, amelyeket alig lehet olvasni, különösen van egy iromány, amidőn a rabló hajdú csapatok város-lakosainkat pusztították 1685-ik évtől 1689-ik évig, kárt tettek Pata városának 174 880 forintot. Kelt Gyöngyös Patán, július 10-én 1864. Feljegyzette: Stummer Ignác jegyző Márkus József bíró Pásztó Pásztó Heves megyének Gyöngyös járásában, a Mátra hegynek nyugati oldalán fekszik, a Zagyva folyótól, mely Neográd megyét Hevestől elválasztja, mintegy 200 ölnyi távolságra. A városnak jelenlegi neve Pásztó, 55 8 Pasztoha, némelyek által íratik Szakállas-Pasztohának is címerétől, mely egy kétfelé osztott szakállú emberfőt jelképez. Régebben Pasztohnak íratott, jelesen 1699-ben a Leopold által városnak kiadott szabadalmi oklevélben. Említtetik a város neve már Béla király névtelen jegyzőjének könyvében, 55 9 midőn Árpád az országot meghódította, a Zagyva folyam mentében haladván felfelé, Pásztón is állomásozott, és innen küldé Huba vezérét a jelenlegi Nógrád és Gömör megyéket képező vidékeknek meghódítására, továbbá püspököknek pásztori leveleiből kétségen felüli, hogy a cisztercita apátság Pásztón 1191 -ik évben alapíttatott, és Pásztónak már ez idő előtt is volt plébániája, s ekként bizton feltehető, hogy Pásztó a magyarok bejövetelekor már létezett. 56 0 Lakosai kizárólag magyarok, s honnan származtak ide vagy más ajkú népből magyarosodott-e meg, meghatározni nem lehet. A Pásztó név hihetőleg eredetben pásztor volt, melynek a városra ruházását egykori alapítójának tulajdonítja a népmonda. A város több szőlőhegyei közül jellemzőbb elnevezésüek a Rózsás, hihetőleg az itt egykor virított és jelenleg is vadon tenyésző vadrózsától. Botmái, Csillag, Verestó lápossá, Alsó-, Felső Szőke bik kútja, Bohás kútja és rétje, Köves hegy, Bocz hegye, Pósa völgy, Nagy ortás, Leshegy oldali földek, Várhegyi földek, Lamashegy, Mályhegyi szőlők határnév. Téves olvasat miatt a forrásban szereplő Szarhegy Szárhegykéntjelent meg. Danka patak név nem szerepel a Pesty-féle gyűjtés anyagában. 55 8 A város nevét először 1138-ban kelt oklevél említi Pastuh néven. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 121. - Az elnevezés alapjául szolgáló személynév szláv eredetű. Előzménye az ószláv pastuchb 'pásztor', valamint ugyanezen szó mén, csődör jelentése. KISS L. 1978. 502. 55 9 Anonymusnak, III. Béla (1172-96) király névtelen jegyzőjének A magyarok cselekedetei (Gesta Hungar[or]um) című latin nyelvű müvéről van szó. 56 0 A pásztói bencés apátságot egy 1138. évi oklevél említi. A ciszterci apátságot III. Béla király alapította Pásztón 1190-ben. - KRISTÓ Gy. 1994. 533. 172
