Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
Mesztelen, Közép Mái, Köves Mái, Kamancz, Kerék kötő, Temető, Szarkamái, Muzsla, 56 1 Győrhegy, Séta, Lúdláb. Szántóföldjeinek dűleit nevezik: Homok, Agyagos, Malom fele, Ballaharasztja, Kis fenek, Tölgy kút, hol egy tölgy alakú gazdag forrás létezik. Jaj város, mely terület a szóbeli hagyomány szerint azért neveztetik így, mert a lakosság a tatárok elül menekülvén, lakhelyének feldúlását innen nézve jajgatva siratta. A Mátra hegynek helyi elnevezése: általánosan Mátrának neveztetik, egyes részei azonban Kis Köves bérez, Szoros bikk, Szúk völgy, Csalárd bérez, Ólom bérez, mely ólomszínü szikláitól neveztetik így. Köves bérez, Somos bérez, a környékbeli hegytetők, honnan tiszta időben a Tiszáig terjed a kilátás. Lapos bérez, Hosszú bérez. Vizei a Zagyva folyón kívül a Kavicsos patak, mely a Mátrában ered és a pásztói határban 6 malmot hajt. Dékán pataka nedves időben a Mátráról ömlik és a Kavicsos patak által vetetik fel. A Pokolfa patak sebes rohanású, kártékony hegyi folyó, mely záporok alkalmával megdagad, és nagy mennyiségű követ és kavicsot hoz magával, a partján lévő szántóföldekben és rétekben tetemes károkat okoz. A határnak Zagyván túlnani részére vezető híd Csiktó hídjának neveztetik, hihetőleg az itt még jelenleg is található tavakról, melyekben hajdanta csíkok 56 2 is lehettek. A Zagyva mind a két partján kaszálók vannak ú[gy]m[int]: Osztások, Lajos, Dulaszög, Barát rét, Nagy- és Kis Körét. A rétek felett Zagyván túli földek elnevezései következők: Büge halmos hely. Békasós oldal, melyben békasós kavicsok 56 3 találtatnak. Hosszú völgy, Száraz völgy, Nagy cser, Czinege szurdok, mely földek északról Csontfalusi puszta, 56 4 nyugatról Ecseghez tartozó Világosi puszta, délről sz. jakabi földekkel határosak. Általában véve Pásztónak határai északról Szőllős és Tar, keletről Hasznos és Pata és a Muzslai puszta, délről Filimesi puszta 56 5 és Sz. Jakab határai. Kelt Pásztón, július 8-án 1864. Zay Imre Pásztó város bírája 56 1 A települést legkorábban 1297-ben kiadott oklevél említi Musla néven. Az elpusztult falu Pásztó határának DK-i részén lokalizálható. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 117. A Muzsla helynév személynévből keletkezett magyar névadással, de alapja a szláv eredetű Muzilo személynév lehetett. - KISS L. 1978. 437. 56 2 Értsd: csíkhal, vagy más néven réticsík (Misgurnus fossilis, ill. Cobitis fossilis). - A magyar nyelv értelmező szótára 1966. I. 884. 56 3 A békasókő más néven folyami kavics vagy kvarckö. - ÚMT 1970.1. 395. 56 4 Csontfalu elpusztult falu, amelyet 1472-ben Chontfalwa néven említenek. - CSÁNKI D. 1890.1. 60. Csontfalu ma Mátraszőlős lakott külterülete. - CS. SEBESTYÉN K.SZVIRCSEK F. 1989. 105. 56 5 A községet először 1295-ben említi oklevél Fedemus néven. Pásztótól közvetlenül északra feküdt, a Zagyva mellett. - HECKENAST G. 1970. 101. - A falut eredetileg királyi méhészek lakták. A szolgáltatófalu neve fedém, födém 'méhkas, kaptár' jelentésű finnugor szóra vezethető vissza. - KISS L. 1978. 213. 173
