Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)

47. Ivány puszta:

52

9 ennek hegyei sűrű erdőkből, völgyei jó rétekből és szántóföldekből állnak. 48. Ereszvény

5

3" és Nagy hegy árnyék: legelő, mely összeszögellik Mindszent község határával. 49. Pásztorok rétje: ez sovány vízállós rét. Kelt Nádújfaluban, július 16-án 1864. Kotroczó fidimesi János bíró Vincze Pál törv[ény]bíró Nagy Ferenc községi jegyző által Párád 1. Párád fekszik Heves és Külső Szolnok t[örvényesen] e[gyesült] vármegyéknek, a Mátra északi oldalán, ennek előtte mindig Mátra járásnak neveztetett, csak 1850. évtől 1860-ig Pétervásári járásnak neveztetett, de jelenleg az 1860. évi constitutioval

53

1 visszanyerte Mátra járás nevét, [a] vidéket Mátra övezi körül, hogy e táj más elnevezéssel bírt volna, ismeretlen, mindig csak Mátra járás név alatt legismeretesebb. 2. Hogy a községnek hányféle neve él most, Párád mindig csak ezen név alatt ismeretes, Párádhoz tartoznak Kis Óhuta

53

2 egy Vi órányi, Parádi Timsóbánya

53

3 Vi órányi és Parádi csevicze

53

4 1 órányi távolságra. 3. Hogy volt-e hajdan községnek más elnevezése, az egészen ismeretlen. 12

9 A községet legkorábban egy 1296ban kelt oklevél említi Iwan néven. Az elpusztult falu Iványpuszta néven Nádújfalu D-i határában, Pétervásárától DNy-ra keresendő. GYÖRFFY Gy. 1987. III. 104. - A falu nevét egy Iván nevű emberről kapta, aki birtokosa vagy lakosa lehetett. - KISS L. 1978. 295. 53

0 Az eresztvény erdészeti szakkifejezés, amely az ered = ereszt ige származéka és sarjadzó (fiatal) erdőt jelent. -CSŐRE P. 1980. 103-104. 53

1 Azaz az októberi diplomával, amely visszaállította a rendi alkotmányt, benne a vármegyerendszert. 53

2 A leírásban szereplő Kis Óhuta a mai Óhutának nevezett falurésszel azonos, s a II. Rákóczi Ferenc alapította üveggyártó fabrika e helyen 1708-1767 közt üzemelt. Történetére lásd CSIFFÁRY G. 1996. 90-92. 53

3 A parádi Belső timsóbánya 1778-1846 közötti, továbbá a Külső timsóbánya 1787— 1826 közti történetére lásd CSIFFÁRY G. 1998b. 304. 53

4 A leírás készítője a Parádi csevicze elnevezéssel a mai Parádsasvárt jelöli meg, ahol 1767-től napjainkig folyamatosan termel egy üveggyár - történetére lásd CSIFFÁRY G. 1998b. 92-100. -, továbbá az egykor Párádhoz tartozó településen létezett a csevicefurdő, amelynek a területén 1872 után felépült a ma látható parádsasvári kastély. A fürdő 1804-1872 közti történetére lásd CSIFFÁRY G. 1998a. 65-75. 166