Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
4. Hogy a község mikor említtetik legkorábban, azt legnagyobb nyomozások után mindeddig nem lehetett kipuhatolni, mivel erre vonatkozó iratok sem a községben, sem a község területén kívül nem léteznek, annyit lehet tudni, 1698-ik évtől községnek pecsétnyomója létezik, de hogy annak előtte volt-e már rendes község vagy sem, arról a legöregebb lakosok mit sem tudnak. 51 5 5. Hogy honnan népesítetett, ez is egészen homályos, annyi mondásból hallatszik, hogy Parádi Kis Óhuta sokkal régibb falu lenne, mint Párád, de hogy Óhuta is honnan népesült, ez is ismeretlen, annyit lehet gyanítani, hogy tót nemzetből idevándoroltak, mivel végül is még mai napig is tótul beszélnek. 6. Mit lehet tudni hagyományból, írott vagy nyomtatott emlékekből, a név értelméről mindegyik nyelvű helyre nézve? Erre vonatkozó leiratot legbővebben és legvilágosabban előadja Erdélyi Pál orvostudor, volt debrői uradalmi s parádfürdői orvos, a budapesti Kir[ályi] Orvos Egylet levelezője, s a Magyar Királyi Természettudományi Társulat rendes tagja, az 1853. évben kiadott azon cím alatt: Parádi gyógyvizek leirata. Ennél fogva a parádi fürdőknek és gyógyvizeknek tulajdonságát és eredetét felesleges lenne itt leírni, mivel bővebb felvilágosítást nem lehet előadni, s úgy hiszem, hogy Erdélyi Pál, aki több évi szorgalmát Párád leírására fordította, régibb iratokat ki nem puhatolhatta. 7. A község határában következő nevek alatt előforduló dűlők, ú[gy]m[int]: Várhegy, 53 6 Kovácsbük, Kendergát, Hosszúföld, Hidegkút, Köves pataka, Kissás, Nyirjes, Tőkepallag, Hagymás, Üveges rét, Fehér kő, Émály, Tobolyka, Fűrész, Nagy rét, Kissás gödri, Köz, Malom fölé, Nagyszél, Sajás völgy, 53 7 Bük patakára járó, Szőllőhegy, Tőkési, Lapos, Ortás, Felső rét, Szigeti, Fingó hegy. Erdőrészek következő nevek alatt ismeretesek, az úgynevezett Hosszúbércz, Marhád, 53 8 Kékes, Dobra, Várhegy, Vörösvár, 53 9 Tőkepallag, Fürész. 53 5 A település először 1506-ban kelt oklevélben szerepel Parad néven. A település neve feltehetően a szláv pohradie = váralja kifejezésből eredő pohrad vagy pograd szóra vezethető vissza. - CSIFFÁRY G.-CS. SCHWALM E. 2001. 16., 21. 53 6 A Párád nyugati vége felett emelkedő Várhegy (453,9 m) tetején egy közel 270 m hosszú, 120 m széles bronzkori telep, ill. kősánc nyomait lehet azonosítani. - DÉNES J.-NOVÁKI Gy. 1995. 21. 53 7 A határnév kétszer szerepel a leírásban. 53 8 A Marhád-tető Párádtól délre mintegy 5 km távolságban emelkedik. A hegytető kelet-nyugati irányú, s mindkét végén egy-egy vár romjai találhatók, kb. 170 m távolságban. A Marhád-tető nyugati, 603 m magas egyik végén egy 32,5 x 16 m oldalhosszúságú belső vár látható, amelyet kőfal övezett, amely 5 m széles terasz és az egykori 5 m széles 1,5 m mély árok határolt. A keleti alacsonyabb végén, 596 m magasan egy be nem fejezett Árpád-kori erősség nyomai észlelhetők. A helynek és várnak nevet adó Aba nembeli Marhard, IV. Béla király hü embere 1251-75 közt szere167
