Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
Ludas Ezen Heves megyébe kebelezett község a Tarna járásba van osztva, törvényszéke Eger városa, 1855-ben az Egri járáshoz volt csatolva egész 1861-ig. E község hajdanában kuriális birtok lévén puszta Ludasnak neveztetett, de hogy nevét honnan és eredetét mikor vette, nem volt kipuhatolható. 44 7 Határa elterül északnak Ugra község felé, keletnek Detk felé, nyugatnak Karácsond felé, délnek Fügéd községe, délkeletnek pedig Nagyútpuszta 44 8 felé, mely k[özsé]gek határai egyszersmind szomszédai is, lakosai tisztán magyar ajkúak s katolikus vallásúak, s mint mondatik, hogy századok előtt e hely valami fehér barátok, későbben pedig a kamara birtokában volt. E hely, ha délről és nyugatról megtekinteték, kinézése mintha sík tájon volna, fekvése keletről és északról pedig valóságos parton fekszik, puszta korában a keleti partos oldalon feküdt, délnek fekszik az úgynevezett gyönyörű dűlője, hajdanában erdőre járó dűlő, és mivel annak a végén Karácsondnak erdő volt, e nevet onnan vette, commassatio 44 9 alkalmával pedig, mivel ez a legszebb és legjobb a határban, gyönyörűnek neveztetett el. Contor dűlő fekszik délnek az előbbenivel összeköttetésben, nevét kapta egy itt tartózkodott cigánytól, mivel annak derekán télnek idején megfagyott, a dűlő részint sík, részint partos. Világos dűlő hajdanában erdőhely, gyanítható, hogy ott erdő lehetett valaha, későbben lett urasági tábla, commassatiokor meg a mostani nevet nyerte, s mivel ennek a központjánál áll, a világos nevet azért viseli; hellyel lapályos, hellyel partos. Sósút dűlő fekszik délnek, s hajdanában az eger-árokszállási út akkorában országúttal határos volt, melyen a ludasi nép sót fuvarozott, nevét onnan vette, a dűlő egészen sík, de találtatnak benne lapályos helyek is. Rétrejáró dűlő hajdanában 3 dűlő lévén, éspedig a Kondás kútra járó azért, mert annak a végén van egy kút, hová a kondások a legelő nyájat itatni hajtották, valamint jelenleg is, Székes dűlőnek azért, mivel ennek földje mindig nagyon szikes volt, és rétrejárónak pedig azért, mert azon keresztül vitt az út a rétekre. Commassatio alkalmával e három dőlő tisztán rétrejárónak neveztetett. Telek dűlő nevét onnan vette, hogy azt folytonosan a gazdák bírták és legközelébb a faluhoz fekszik délkeletnek, abban vannak az úgynevezett Kenderföldek is, melyeken, mint említtetett, a hely puszta korában érintve volt, s 1841. évben, midőn a commassatio megtörtént, egy kisded imaháznak (kápolnának) fundamentumát akkor szedték 44 7 A község legelső okleveles említése a XIV. századból ismert Iwanka de Ludos néven. - GYÖRFFY Gy. 1987. III. 114. - A település neve a magyar lúd főnév származéka. Nevét onnan nyerhette, hogy valaha sok (vad)liba tanyázott errefelé. - KISS L. 1978. 389. 44 8 Nagyút elpusztult falura lásd Kál leírását. 449 r- • - * Értsd: tagositas. 143
