Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
ki a földből, s körülbelül 1843-1844. évben, midőn e földet szántották, abban tulajdonosa által egy darab igen régi arany találtatott, ki azt nem ösmerve, akkoriban volt detki plébános, Dónai Antalhoz vitte, ki amint nyilatkozott, a múzeumba vitte volna, ha tehát ez aranynak holléte kideríthetnék, úgy lehet kideríthetnék azt is, mely időben épült és pusztának neveztetett e hely, s mint mondatik, tán még Szt. László király pénze lett volna. Siralom dülő fekszik keletnek, melynek egy része hajdanában a gazdáké volt, s csak kaszálónak vagy rétnek neveztetett, és miután ebből commassatiokor a java az uraságnak adatott által, mely után a nép bánkódik, siralomnak neveztetett el, valaha folytonos vízállás volt, mivel egészen lapályos, és part alatt fekszik a község keleti oldalán. Urbárium dülő hajdanában is annak neveztetett azért, mivel folytonosan az uraság bírta és attól a résztől, mi a népnek adatott munkálatra, urbáriumot kelletvén dolgozni. Nagy föld dűlő, görbe, szertő, szabad haraszt, adácsi lapos, széles, commassatio előtt a gazdák birtokában annak neveztetett, most az uraság birtokában szám szerint táblákba elosztva. Nagy föld onnan vette nevét, mivel e dűlőben mindenkinek legtöbb földje lévén, görbe pedig azért, mivel a közepén víz-szakadás volt. Szertő, mint legkisebb dőlő, Szabadharaszt, mivel a legelővel volt összeköttetésben, s azon mindenki marhája szabadon járt, adácsi laposnak azért, mivel Karácsondon túl fekvő Adács községi templomának épp átellenében fekszik, s egészen mindenütt lapos. Széles dülő fekszik nyugatnak, nevét onnan vette, hogy igen rövid és széles, jelenleg paskum. 45 0 Paskum dülő jelenleg, hajdanában hármas, közép, urakéra járó és Szarvas tó kútra járó, hármasnak azért, mert ott szakad a ludasi, fügedi és karácsondi határ, középnek, mivel a fentebbi három dülő között fekszik, urakéra járó pedig azért, mert azon keresztül az uraság földjére vezetett az út, Szarvaskútra járó pedig azért, mert annak a szélén van egy kút, melynek helye valaha tó volt, mely tó tele volt fűzfákkal ültetve. 45 1 [Dátum és aláírás nélkül.] Maconka Maconka 45 2 község Heves és Külső Szolnok tförvényesen] e[gyesült] v[ár]megyék Mátra járásához tartozik. A v[ár]megye székhelyétől északkeletre, 45 0 Értsd: rét, a latin pascuumból. 45 1 Ludas földrajzi nevei megjelentek a Heves megye földrajzi nevei 1988. IV. 209-214. lapokon. Viszont azok közül kimaradt a Pesty-féle gyűjtésben meglévő Székes döllő határnév, s téves olvasat miatt Szertő helyett Szerző, Széles dűlő helyett Stéles dülő jelent meg. 45 2 Maconka községet 1965-ben hozzácsatolták Nagybátonyhoz, s ma a Nógrád megyei Bátonyterenye város egyik lakott külterülete Kismaconkatelep néven. - CS. SEBESTYÉN K.-SZVIRCSEK F. 1989. 57. 144
