Bél Mátyás: Heves megye ismertetése 1730–1735 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 8. (Eger, 2001)
KÜLÖNÖS RÉSZ - I. szakasz A járásokról - I. rész Heves vármegye felosztásáról - Eger
bástya van, aki a várnak ezt a Perényi által befejezett felosztását elhatározta. A Csábi-bástya mellett kissé nyugatra esik a másik szöglet, ahol a külső fal helyén cölöpözés következik. A Csábi-bástyától szerény fal szalad föl a hegyoldalra, amelynek szögletén kerek torony áll, ez erős kőanyagból épült. Egyébként Bebek Imre gondoskodott arról, hogy a másik falnál saját bástyája legyen, amely végre az ő nevét is viselje, mint építtetőét. És így két szögletet elhagyva befejeződik ez a vár. A Bebek-bástyától visszatér a hatalmas méretű ókapuhoz, ahol gyengének tűnik a fal, és fölötte helyezkedik el a kőtorony, ami alatt egykor ajtó volt, ma pedig széna és hasonlók beszállítására alkalmas. Kissé lejjebb a szögletnél egy másik romos fal tart délre, és ez, mikor a belső várhoz ér, az árkot járhatatlanná teszi, mivel az elválasztott vár alacsony falához igen keskeny árok tartozik, ami belül a Csábi-bástyától egészen az említett szögletig tart. Itt kettős vesszőfonadékból font palánk van, amelyet (annak közét) igen nagy igyekezettel és erővel földdel töltöttek meg, melyekhez hozzácsatolják a kicsinyke tornyokat az ellenséges csapatok távoltatására, ha az előtte emelkedő falat lerombolnák. Meggondolandó az erődítésnek ugyanez a módja az ókapunál is, tudniillik, hogy a fal és a palánk közt igen széles árok fusson, s az legyen sűrűn teletűzdelve nyársakkal és megerősítve, miután a tornyocskákat az ágyúk szüksége szerint kiépítették. Mielőtt így leírta volna ezeket Zsámboky, megemlíti először délen a nagy bástyánál és a vele szomszédos Varkoch Tamás kapunál, aztán hozzáteszi azt is, amit Dobó épített ki ugyanott, és ezen belül a vesszőfonadékból való munkákat, amik elvezetnek egészen a nagy bástyáig, és a köztük lévő sekély árkokat és a körbekerített kapu mellett összehordott dombot is, amit akadályul állított az ellenséges betörés útjába, és a tetején földdel feltöltött és az ágyúk számára elhelyezett talapzat látható, bármelyik irányban szétverendő az ellenséget, hogy a többit ne is említsük. Ugyanis tagadja (Zsámboki), hogy abban az időben, amikor Dobó volt a vár élén, bármi hiányzott volna, ami szükséges lett volna a minden lehetséges veszélynek kitett erődítéshez. Fordult pedig már az esztendő, ezerötszáz után az ötvenkettedik, amikor Dobónak az így megerősített Egert a törökök támadóerejével szembe kellett állítania. 11 4 6. §. Bizony a törökök abban az időben Magyarországon már annyira előrehaladtak győztes fegyvereikkel, hogy egy részük Ahmeddel és a beglerbéggel a tiszántúli részeken, egy részük a Dunántúlon, és akik a két folyó közt voltak, az eunoch Ali basával széltében-hosszában garázdálkodva parancsoltak. Ezek tehát az egész ország elfoglalására vágyva látták, hogy mivel Szolnok és Eger mindössze két várral áll ellen nekik, ezért nem teljesül a fogadalmuk; a két vár megostromlásáról levélben kölcsönösen tanácskoztak, és a seregeket egyesítve először Szolnokhoz vonultak, és mikor ezt minden veszteség nélkül, várőrségünket csupán a tőlük való 11 4 Dobó István 1548-52 között végezte a vár megerősítését, felkészítését a török elleni harcra. 153
