Bél Mátyás: Heves megye ismertetése 1730–1735 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 8. (Eger, 2001)

ÁLTALÁNOS RÉSZ - II. szakasz Közigazgatás - Heves vármegye lakosairól és állami hivatalairól

N.B. Eredetét Szent Istvántól vezeti le IV. Béla 1261. szeptember 9-én kiadott oklevele, amelynek szavai úgy szólnak: „A Szent János apostol és evangélista tiszteletére szentelt egri anyaszentegyház, (amit) bizony Szent István, Magyarország alapítója hozott létre [királya alapította], Szent László és a többi utóda gyarapították; a szent királyok által adott oly nagy adományok révén úgy ül Magyarország összes többi egyháza fölött, mint a népek királynője."

5

6 Az oklevél szövegéhez - miután a király előszámlálta a tatárok által elpusztított és feldúlt helyeket, amelyek az említett püspökségé voltak, és felsorolta azokat, mint neki visszaállítandókat, beleszőve néhány feltételt, amit a püspöktől kívánt - hozzátette: „Azt sem mellőzzük, hogy ha valamikor Magyarország királyainak, utódainknak négy fia lesz, a negyediket az az idő szerinti egri püspök felügyelje, ahogy azt a szent királyok elrendelték. Ezt az oklevelet megvizsgálta, megújította és megerősítette V. István, Béla fia az 1271. évben, Zsigmond 1323-ban

5

7 és [Corvin] Mátyás 1459. február 27-én Budán. 5

6 Az oklevél szövegét - amelyet ma V. Istvánnak 1271. évi átírt okleveléből ismerünk nem szó szerint, hanem csak tartalmilag idézi Bél Mátyás. Olyannyira, hogy még a két kéziratos változat sem egyezik meg pontosan. (Árpád-kori oklevelek a Heves Megyei Levéltárban. Diplomata aetatis Arpadiana in Archivo Comitatus Hevesiensis conservata. Vál. bev. jegyz. ellátta etc.: Kondomé Látkóczki Erzsébet. Eger, 1997. 24.) 5

7 Zsigmond király átirata helyesen: 1408. április 23.; 1323. április 23-án Károly Róbert, május 8-án Fülöp nádor kancelláriája állított ki átiratokat. (Uo. 23.) 93