Bél Mátyás: Heves megye ismertetése 1730–1735 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 8. (Eger, 2001)
ÁLTALÁNOS RÉSZ - I. szakasz Természetrajz - A vármegye fekvéséről, természeti adottságairól
patak, széles kanyarral a sík mezők felé tér. Ahol még a hegyeket és erdőket járja be, [ugyanott] a jobb parti Szentmária falut mossa, dél felé lefut, s ott balról Verpelét, Debrő, Tótújfalu (= Tófalu), [mely falvak kis távolságra következnek egymás után] jobbról Kápolna, Kompolt és Kál falvak mellett folyik, [amelyek csak szűk távolsággal elkülönítve örvendenek ennek a pataknak. Nem sokkal messzebb...] innen Bod felé nyugatra kanyarodva, továbbmegy ugyanabba az irányba [Báb, Cselaháza pusztával balról, szemben jobbról pedig] Zsadány és [távolabb, ismét balról] Visznek felé, aztán ismét Örs, Dózsa, Jákóhalma községeket balról mosva Jászberény alatt [Jászberényen és Mihálytelkén belül] a Zagyva folyóba ömlik, ahogy mondtuk. Halban gazdag, sok kacsa úszkál rajta, [és sokféle szépsége miatt dicséretre méltó, hívogató] de nincs benne rák; [kivéve a Kálnál és Kápolnánál lévő helyet, ugyanis azután a mezőkre érve eltűnik a rákok élőhelye, hiszen fátlan, kopár (a part), a meder alját kavics borítja. Egyébként akárcsak a Zagyva, bár kiárad telt medréből, ha] a Tisza és ezáltal a Zagyva áradásától visszaszorítva elönti és pusztítja a körülötte lévő szántóföldeket [és mindent lerombol, mégis sűrűn járó malmokat hajt a környékbeliek nem kis hasznára], 7. A Tarnába a Gyöngyös folyik Visznek alatt - egyenesen mondtuk latinul, amit a magyar szó jelent. Ez Solymos fölött a Mátra hegységből ered, gyorsan lefut csillogó hullámokkal, [vize mintha gyöngyöktől csillogna. Nevét is innen kapta és továbbadta a mezővárosnak, amelyet Gyögyösnek hívnak, és negyed mérfölddel lejjebb folyik el mellette. Hanem onnan már sokkal jobb a föld, az eredetétől távolabb lassanként csendesedik kissé, és iszappal keveredve sokkal zavarosabbá válik. Mindazonáltal még mindig megduzzadva érkezik ide, átlépi a partokat és lerombolja a mezővárost, különösen, ha a záporoktól jobban megdagadva zúdul lefelé. A természete szintén a mezővárosig (terjedő szakaszon) hasonló, de azután megcsendesedik, a síkságon hallgatagon folyik keresztül] és innen továbbindulva a mezővárosban, amelyen keresztülfolyik, nevet változtat, 2 2 azután tovahalad még mindig önmagához hasonlóan(I) Gyöngyös-Püspöki, Halász és Györk falvak felé, azt a kettőt balról, ezt jobbról öntözve, ott beleömlik a Pata környékéről Tasnál és Atkárnál lefolyó patak, innen pedig keletre fordulva Árokszállást öntözi, majd, ahogy csakugyan mondták, Visznek alatt a Tarnába ömlik. [Ott pedig Halász falut és Györköt mossa, és ahol kissé messzebb távolodik, megnöveli egy patak, ami Pata mezővárostól és Tarzon vagy Turzin (= Tarján) és Oroszi falvaktól hármas forrásból fakad, és ugyanannyi különálló ágba folyik a gyöngyösi szőlők és a szomszédos dombok közt, és azután Visznek alatt a Gyöngyösbe ömlik. 2 3 A Gyöngyös pedig így megnövekedve keletre kanyarodó medrében lefolyik Arokszálláshoz, és ahol annak dús síkságát öntözi Visznek felé, amint mondták, a Tarnába ömlik.] Hemzseg a kövek közt élő halacskáktól: nincs hasznuk belőle a mellette lakóknak [...néhány hitvány halacska és néhány malom miatt hasznos. Két mérföldet tesz meg a térségben]. 2 2 A Gyöngyös két ága, a Mérges- illetve részben a Nagy-patak, úgy tűnik, hogy szinte a forrástól kezdve zavarba hozta az aligha alapos helyismerettel rendelkező szerzőt. 2 3 Egy patak aligha ömölhet önmagába. Lásd az előző jegyzetet! 47
