Bél Mátyás: Heves megye ismertetése 1730–1735 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 8. (Eger, 2001)

ÁLTALÁNOS RÉSZ - I. szakasz Természetrajz - A vármegye fekvéséről, természeti adottságairól

miután egyenesen áthaladt rajta Kakat és Karcagújszállás közt, a korábbi irányban megy a Berettyó felé, és miután áradásokból visszamaradt vizek járulnak hozzá, annyira megnő, hogy minél tovább halad, annál szélesebb lesz, és legvégül terje­delmes kiöntéshez válik hasonlóvá, ugyanis a medrét sem tartja meg, hanem széle­sen szétárad, s összegyűjtve a Berettyóból visszamaradt vizeket is, azután azokkal együtt ömlik a folyóba. Bővelkedik különféle halakban, hiszen halban gazdag fo­lyókat köt össze, és lefolyása van, amikor megárad, máskor ágakra szakad és un­dok mocsarakban végződik, nyáron néha teljesen kiszárad. De amíg duzzad, nem csak a mezőket fenyegeti, hanem a dombokat és a szőlőket is.] 3. A Berettyó mellett fekszik Túr mezőváros, innen csendes mederben, kiön­téseket visszahagyva halad és Túrtó pusztán torkollik a Körösbe. [A Berettyó ha­sonló úton, a kunok földjéről ideérkezve Csudaballa település alatt csatlakozik vármegyénkhez, és annak keskeny sávját érintve medrével Túr mezővárost nyal­dossa, és aztán Túrtó település alatt a Körösbe torkollik. Van olyan szakasz is, ahol szinte áll, és szélesen szállítja vizét távoli partjai közt, ahol bőséges a halászat, és főképpen sok a ragadozó őnhal.] 4. A Körös Túrtótól vármegyénk felé közeledve elválasztja azt Békéstől és Csongrádtól. A mi oldalunkon először Túrtó, Mesterháza, Tatári és Gyüger pusztá­kat öntözi, innen pedig Gyalu falucska felé haladva egy széles kanyarral eléri Szentistván pusztát, amivel átellenben a másik parton van Kunszentmárton, aztán egyéb helyeket: Szelevényt, Csépa kuriális falun innen, és Ellész pusztát öntözve a Tiszába ömlik. Valamennyi gazdag halban, csukában és pontyban is, elsősorban a Körös bővelkedik benne. [A Körös, mivel a neve háromszoros iker, fekete, fehér és sebes folyókból folyik egybe Békés vármegyében, és itt egyesülve hömpölyög, és megyénk egy részét elhatárolja Békéstől a köztük húzódó folyómederrel. Az első hely, amit elválaszt, az elhagyott Túrtó falu, aztán ilyen váltakozás következik: Mesterháza, Tatári és Gyüger, akkor a kicsi Gyalu falucska, ezek után Szentistván puszta, szemben Kunszentmárton szabad település, bár ezeket a közelükben elha­ladva éppenséggel érintette, és azután visszatér a mi részünkre a Szelevény nevű pusztánál, és amint Csépa falu földje mellett elfolyt, siet egyesülni a Tiszával, és Csongráddal szemben csatlakozik hozzá. Az egész térségben, ahol érinti a szántó­földeket, szelíd, hanem amikor a bőséges záporoktól megduzzad, egész annyira meg szokott emelkedni, hogy a part nem tudja befogadni. Halakban és rákokban bővelkedik, amelyeknek a legjobb az íze és (a szokásosnál) keményebb a húsa. [Folyók a Tiszán innen Eddig a Tiszántúl folyóiról, következnek azok, amelyek a Tiszán innen van­nak, valamennyi északról, a hegyekből folyik le a síkságokra, délre, a Tisza felé.] 5. A vármegye ötödik folyója a Zagyva. [Az összes közt nem a legutolsó, ámbár határfolyó a Zagyva. Ugyanis ez választja el a hevesi területet a pestitől.] A Mátra hegység hátában Nádújfalu település fölött ered egy kicsi forrásból, a hegy lábánál összegyűjti a különböző patakokat, és Mindszent, Szuha, Maconka, Bátony falvak vidékétől egy szép völgyet bejárva először Tar falut mossa, aztán délre for­dul és Nógrád vármegyétől eltávolodva siet Pestet elválasztani, és innen déli irány­ban hömpölyögve elfolyik Pásztó mezőváros, Szentjakab, Szurdokpüspöki, 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom