Bél Mátyás: Heves megye ismertetése 1730–1735 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 8. (Eger, 2001)

ÁLTALÁNOS RÉSZ - I. szakasz Természetrajz - A vármegye fekvéséről, természeti adottságairól

miután egyenesen áthaladt rajta Kakat és Karcagújszállás közt, a korábbi irányban megy a Berettyó felé, és miután áradásokból visszamaradt vizek járulnak hozzá, annyira megnő, hogy minél tovább halad, annál szélesebb lesz, és legvégül terjedelmes kiöntéshez válik hasonlóvá, ugyanis a medrét sem tartja meg, hanem szélesen szétárad, s összegyűjtve a Berettyóból visszamaradt vizeket is, azután azokkal együtt ömlik a folyóba. Bővelkedik különféle halakban, hiszen halban gazdag folyókat köt össze, és lefolyása van, amikor megárad, máskor ágakra szakad és undok mocsarakban végződik, nyáron néha teljesen kiszárad. De amíg duzzad, nem csak a mezőket fenyegeti, hanem a dombokat és a szőlőket is.] 3. A Berettyó mellett fekszik Túr mezőváros, innen csendes mederben, kiöntéseket visszahagyva halad és Túrtó pusztán torkollik a Körösbe. [A Berettyó hasonló úton, a kunok földjéről ideérkezve Csudaballa település alatt csatlakozik vármegyénkhez, és annak keskeny sávját érintve medrével Túr mezővárost nyaldossa, és aztán Túrtó település alatt a Körösbe torkollik. Van olyan szakasz is, ahol szinte áll, és szélesen szállítja vizét távoli partjai közt, ahol bőséges a halászat, és főképpen sok a ragadozó őnhal.] 4. A Körös Túrtótól vármegyénk felé közeledve elválasztja azt Békéstől és Csongrádtól. A mi oldalunkon először Túrtó, Mesterháza, Tatári és Gyüger pusztákat öntözi, innen pedig Gyalu falucska felé haladva egy széles kanyarral eléri Szentistván pusztát, amivel átellenben a másik parton van Kunszentmárton, aztán egyéb helyeket: Szelevényt, Csépa kuriális falun innen, és Ellész pusztát öntözve a Tiszába ömlik. Valamennyi gazdag halban, csukában és pontyban is, elsősorban a Körös bővelkedik benne. [A Körös, mivel a neve háromszoros iker, fekete, fehér és sebes folyókból folyik egybe Békés vármegyében, és itt egyesülve hömpölyög, és megyénk egy részét elhatárolja Békéstől a köztük húzódó folyómederrel. Az első hely, amit elválaszt, az elhagyott Túrtó falu, aztán ilyen váltakozás következik: Mesterháza, Tatári és Gyüger, akkor a kicsi Gyalu falucska, ezek után Szentistván puszta, szemben Kunszentmárton szabad település, bár ezeket a közelükben elhaladva éppenséggel érintette, és azután visszatér a mi részünkre a Szelevény nevű pusztánál, és amint Csépa falu földje mellett elfolyt, siet egyesülni a Tiszával, és Csongráddal szemben csatlakozik hozzá. Az egész térségben, ahol érinti a szántóföldeket, szelíd, hanem amikor a bőséges záporoktól megduzzad, egész annyira meg szokott emelkedni, hogy a part nem tudja befogadni. Halakban és rákokban bővelkedik, amelyeknek a legjobb az íze és (a szokásosnál) keményebb a húsa. [Folyók a Tiszán innen Eddig a Tiszántúl folyóiról, következnek azok, amelyek a Tiszán innen vannak, valamennyi északról, a hegyekből folyik le a síkságokra, délre, a Tisza felé.] 5. A vármegye ötödik folyója a Zagyva. [Az összes közt nem a legutolsó, ámbár határfolyó a Zagyva. Ugyanis ez választja el a hevesi területet a pestitől.] A Mátra hegység hátában Nádújfalu település fölött ered egy kicsi forrásból, a hegy lábánál összegyűjti a különböző patakokat, és Mindszent, Szuha, Maconka, Bátony falvak vidékétől egy szép völgyet bejárva először Tar falut mossa, aztán délre fordul és Nógrád vármegyétől eltávolodva siet Pestet elválasztani, és innen déli irányban hömpölyögve elfolyik Pásztó mezőváros, Szentjakab, Szurdokpüspöki, 41