Bél Mátyás: Heves megye ismertetése 1730–1735 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 8. (Eger, 2001)
ÁLTALÁNOS RÉSZ - I. szakasz Természetrajz - A vármegye fekvéséről, természeti adottságairól
(5. §.) 9 Mi a Mátráról ezen a helyen nem adunk elő többet, mint amennyi a vármegye része, és a Zagyvától egészen a folyókig nyomul előre Eger felé. Úgy kezdődik Hasznos környékén a Zagyva mellett, hogy a folyó völgyéből először lassanként emelkedik a magasba, és itt ezen az oldalon különböző, szőlőnek kedvező dombok sorakoznak a folyó folyása mentén egészen Hatvanig, azután az egybegyűlt hegygerincek kissé magasabbra emelkednek. Utána mindig magasabbra (nyúlva) halad tovább, és Gyöngyös fölött emelkedik a legmagasabb csúcs, (majd) ismét ereszkedik kissé, és minél messzebb terjeszkedik kelet felé, annál lejtősebb hegygerincekkel ereszkedik lefelé, míg Eger fölött ismét hasonló magasságba szökik, [...majd ismét ereszkedik, s újra lassan aláereszkedik és - közben az alacsonyabb hegytetőket elhagyva - lefut a szerényebbekig, és ahol eléri a siroki várat, különálló dombokká és erdőkké oszlik el, és a földfelszín szintjében halad Egerig, ámbár hátulról magasabbra látszik emelkedni.] Erről a részről, amely a mezőkhöz kapcsolódik [ahol megközelíti a mezőket]; szépen kiemelkedik a síkságból minden oldalon egyformán, [szinte egyenletes vonulatban halad] nyugatról keletre, napkeletre tart, s folyamatosan mintegy elválasztja a vármegye hegyvidéki részét a mezőségtől. Legalsó része szelídebb, sokféle cserje él rajta, és kellemessé teszik az itt is, ott is emelkedő szőlőtermő dombok. A középső részek elkülönülnek a zord meredélyektől. Ezek mennek legfentebb és mindig függőleges irányban emelkednek a magasba, ijesztő csúcsokat képeznek, és olyan meredek hegyeket, hogy a régi időkben semmi kegyetlenebb (dolog) nem volt, mint a tetőről fejjel letaszítani az elítélteket. [Gyilkosokat, a béke megzavaróit, hazaárulókat, rablókat, tolvajokat és efféle bűnösöket taszítottak le hajdan a csúcsáról.] 1 0 [Legmagasabb csúcsa a Kékes-hegy] Legmagasabb valamennyi közt a Kékes-hegy (nevű) hegytető, amely Gyöngyös mezőváros felett látható. Ugyanis ez a többi hegygerinc közül határjel módjára kiemelkedik és olyan magasba nyúlik, hogy kéknek látszik a távolról szemlélődő előtt. Magyar neve is innen származik. [És ez az, amiért a lakosság kéknek, Kék-hegynek nevezi.] [Sasok kősziklája] Másik, ettől csak kis távolságra északra [nyugatra]" eső hegy a Saskő, azaz sasok sziklája, talán a királyi madarak szállásáról, amit vagy ott készítettek (?), vagy inkább ott születtek. Magas hegy, de az előzőnél alacsonyabb. 9 Ez a belső tagolás az EFK-kéziratban nincs meg, ezért a paragrafusok száma ettől kezdve eltérő. Mivel az OSZK példányában szereplő 5. §. illogikusan bontja meg a Mátra leírását, a további számozásban ezt nem vettük figyelembe. 1 0 Nincs tudomásunk ilyen legendáról, még kevésbé tényszerű valóságról. 1 1 Téves tájolás többször előfordul a megyeleírásban, különösen olyan esetben, ha Bél Mátyás nem járt a helyszínen. A továbbiakban ezért nem hívjuk fel minden egyes esetben a figyelmet. 33
