Bél Mátyás: Heves megye ismertetése 1730–1735 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 8. (Eger, 2001)

Bél Mátyás és Heves megye ismertetése

Bél Mátyás és Heves megye ismertetése Magyarország a XVII. és XVIII. század fordulóján óriási változásokon ment keresztül, mivel a török kiűzése után a szétszabdalt ország újra egyetlen politikai hatalom irányítása alá került. Elérkezett az idő a hódoltsági évek és a háborúk pusztításai nyomán keletkezett sebek helyreállítására. Az ország újjáépítésének szükségszerűsége magával hozta a hazai környezet átalakulását, valamint a gazdasági és társadalmi tényezők átrendeződését. A végvárrendszer felszámolásával egyidőben megindult a török korban elnéptelenedett alföldi területek újraéledése. A településhálózat sűrűbbé válása megkívánta a régi utak helyreállítását és újak építését. A forgalmas utakon a valamikori őslakosok leszármazottai mellett megjelentek a Kárpát-medence peremvidékeinek nemzetiségi lakosai, valamint a határokon túlról érkező telepesek is, akiket a visszafoglalt területek gazdagnak ígérkező földjei vonzottak. A különböző etnikumok egymás mellett élése új arculatot adott a településeknek is. Az ország középső részén a lakosság számára a legsürgősebb feladat az volt, hogy minél előbb művelés alá vonják a földterületeket. Természetszerűleg a tudományos élet beindítása nem bírt olyan nagy jelentőséggel ezeken a vidékeken, igy annak csak csíráival találkozhatunk még ebben az időszakban. Az előzőekben már volt szó a Hungarus-értelmiség tagjairól, azokról az orvosokról, botanikusokról, gyógyszerészekről, tanárokról, lelkészekről, akik elsősorban a töröktől háborítatlan területen végeztek tudományos munkát a XVIII. század elején. Láttuk, hogy egyikük, Bél Mátyás - aki nem csak tudásával, hanem szervezőkészségével is kiemelkedett közülük - miért és miként vállalkozott a Magyarország sokoldalú bemutatását célul kitűző tervezeteinek megfogalmazására, amely 1718 és 1723 között öltött mind kidolgozottabb formát. A felvázolt elképzelés széles körű, addig soha nem látott méretű, tudományos alaposságú kutatómunkát igényelt. 1720-tól kezdve, az évek folyamán a szorgos segítőknek köszönhetően óriási mennyiségű anyag gyűlt össze, melyek között döntő többségben voltak a korabeli adatok és leírások. így az előzetes tervekben a tudományok rendszerének megfelelően kigondolt vállalkozás idővel az ésszerűségnek, s a hazai közgondolkodásnak is elfogadhatóbb megyeleírásokká alakultak át. Az elkészült mű a Notitia Hungáriáé novae historico geographica vagyis Az új Magyarország történeti és földrajzi ismertetése - címet kapta. A címből is jól kitűnik, hogy teljesen az „új Magyarország" leírására helyeződött a hangsúly, s a történeti ismeretek ennek keretébe illeszkedtek bele. Kötetei így az ország megyéinek a történeti előzményeit is lejegyző, hatalmas topográfiájává alakultak, melyek a török hódoltság alól felszabadult ország sokoldalú leírását tartalmazták. A monumentális alkotáshoz az adatgyűjtés különböző formáit alkalmazta Bél Mátyás. Először is a már meglévő munkákat használta fel. Könyvtárában megtalálható volt Oláh Miklós Hungariája, Gregorianczius Pál országleírása, valamint Parschitius Kristóf Magyarországot és Erdélyt leíró kézirata. Történelmi alap15