Bél Mátyás: Heves megye ismertetése 1730–1735 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 8. (Eger, 2001)

KÜLÖNÖS RÉSZ - I. szakasz A járásokról - I. rész Heves vármegye felosztásáról - Eger

van. Helyesen mondja Istvánffy: A vár, ezt bizony ne mellőzzük, a részben sziklás, részben pedig szőlővel és gyümölcsfákkal beültetett hegyfokhoz van építve, és a völgy felé befejeződik, a mezőváros (pedig) alant napnyugatra van. Zsámboki (János) is hasonló módon azt mondja, hogy Eger lejtős, ezért veszélyes és csalóka hegyoldalon, mély völgybe ereszkedve épült. /:Istvánffy XVIII. könyv 209. fólió, vö. Zsámboki a Függelékben 291. fólió.:/ A nevet pedig Bonfini /:I. könyv 50. dekád 4. fólió:/ vezeti le az agrianusokból, ettől az illír néptől, akik a triballusok szomszédságában laktak, és aztán átkelve a Dunán a partiscusoknak ezen a földjén telepedtek le, nem messze a Tiszától, úgymint három mérföldre, mégsem szálltak szembe azokkal, a köztük hömpölygő folyó miatt, vagy mert durva nép volt, úgy vélték. Németül Erlaunak hívják az égerről, mert bizonyára ez a fajtájú fa nőtte be egykor a völgyet a folyó körül, amikor azt a városka elfoglalta. Ez nem különbözik a magyar nyelvű (elnevezéstől), hiszen az „égerfa" szóval ugyanazt a fajta fát jelöli, ámbár (ugyanezzel) az egyetlen szóval, „egér" jelölik az egeret is. Ehhez a jelentéshez a nép mesét költött, hogy egy juhász egeret vadászó kutyája felfedezésének köszönhetően nagy mennyiségű pénzt talált, és aztán ebből várost alapított, és ezt a nevet adta neki, amit visel. De hogy ez bármelyik név lenne, mi bizony tagadjuk: Egert az agriánusokról nemcsak elnevezték, hanem ők is alapították, ahogy Bonfini hozzáteszi, mégsem helytelen, ha azt mondják, hogy ezt a nevet az égerek miatt nyerte, hiszen semmi sem zárja ki, hogy az agriánusoknak hajdan itt volt az országa egyrészt, másrészt miután elpusztultak, a helyet égerek foglalták el, és a magyarok nemcsak más látványt találtak, hanem nevet is adtak. Mások mellett Istvánffy azt mondja, Szent István, Pannónia királya építette, de nem zár ki más régieket sem, mikor így szól: Ezt a tágasságára és nagyságára nézve akár a legterjedelmesebbekhez hasonlót a régiek, és maga az alapítója, István, Pannónia első királya, akit felvettek a szentek sorába, inkább a szépség, mint a biztonság miatt építette. De valójában nemcsak a szépség, hanem a kegyesség miatt is emelték, jelzi ugyanő, mikor hozzáteszi: a Várhegyen, amely északra néz, van egy hely, ahová - mikor Szent István várat és Szent János evangélista tiszteletére templomot kezdett emelni - a székét tétette, hogy abból nézze a munkásokat, ácsmestereket és építészeket, és jelenlétével ösztönözzön, s ezt a helyet azután Királyszékének nevezték."

1 Ezekből könnyű kikövetkeztetni, hogy Szent István király nem csupán azért alapította, hogy lakja, s hogy miután eltávozott a királyi foglalatosságoktól, lelke felüdítése érdekében félrevonuljon, hanem inkább (azért), hogy ott, mint félreeső helyen az egész felső-magyarországi vidéknek alkalmat nyújtson Isten tiszteletére. Ezt követve a többi igen kegyes király is, különösen László úr, aki IV. Béla oklevelének tanúsága szerint /:lásd fentebb:/ - az István király úr által alapított egri egyházat úgy gazdagították, hogy annyi adomány révén úgy ült Magyarország többi egyháza fölött, mint a népek királynője. A János úr (= Szent János) templomán kívül, amely nyugat felé állt, a várban volt három templom, egy kelet felé, a Szent István, a másik ezek közt, a Boldogságos Szűz Mária, a 11

1 A mai Bérc és Darvas utca által határolt rész a Várhegytől északra kiszögellő sziklapárkányon. 147