Bél Mátyás: Heves megye ismertetése 1730–1735 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 8. (Eger, 2001)
KÜLÖNÖS RÉSZ - I. szakasz A járásokról - I. rész Heves vármegye felosztásáról - Eger
A városka legfőbb elöljárója az egri püspök, ez idő szerint gróf Erdődy Antal Gábor stb. Ugyanis ahogy uralja a városka nagyobb részét, úgy igazgatja az egész város közügyeit is: a pallosjog az ő hatalmában van, és ezt gyakorolja azok révén, akiknek parancsol. Bíróválasztásra is ő állít évente három jelöltet a városnak, akiket akar. Ő képviseli az ügyeiket, ha azokat a király elé parancsolják hatalmi szóval. E legfőbb elöljárónak a támogatója a kanonok papokból álló káptalan. Ez jogot formál a város egy részére, ami a patakon túl az irgalmasok (kórházán) és a várfalon, valamint a városfalon belül van, azon a részen, ami az északi szöglettől egészen a várig, az irgalmasokig és a patakig terjed, ezért segítséget ad a püspöknek a városról való gondoskodásban is. Heves vármegye egész népessége magyar, közéjük keveredve vannak németek és szlovákok is. A lakosság ilyen keveredését a török kiűzése utáni idő követelte meg itt ugyanúgy, mint máshol is. Ugyanis amikor kikergették a törököt, nemcsak a környékbeli magyarok tették Egerbe lakhelyüket, hanem jöttek németek, szlovákok és rácok is, akik közül jóllehet egyesek a nyelvüket az utódoknak is továbbadják, és otthon időnként anyanyelven beszélnek, de gyermekeik a magyart nemcsak tanulják kiskoruktól kezdve, hanem használják otthon nyilvánosan is a magyar nyelvet, hogy szinte született magyaroknak látszanak. Ahogy fent mondtuk, egészen tartja magát az egy katolikus vallás. Noha a rácoknak régen a görög rítust gyakorló templomuk is épült a városka nyugati sarkán, de a városka visszavétele után a püspök elrendelte, hogy a katolikuson kívül más vallást ne gyakoroljanak. 10 3 E vallás rendje szerint a város vallási (életének) élén a püspök után a plébános áll, aki szintén a tiszteletreméltó káptalanhoz tartozik. így segítségére van az egész káptalan. (Tagjai közül) kilencen Egerben laknak, a többi nyolc szétszórtan a plébániákon. Hitszónokuk a városi templom szószékéről is gyakorta beszél a néphez. Különben a többi kanonok is misézik a plébániatemplomban - amit Szent Mihály arkangyal tiszteletére szenteltek, mint mondottuk -, az oltáremelvényhez járulva minden egyes napon. Amint említettük, hogy ferencesek, minoriták, szerviták, trinitáriusok, irgalmasok és jezsuiták is laknak a városban, úgy mindegyikük a saját templomában szentségeket szolgáltat a városbelieknek. Az iskolákban a jezsuiták állnak az élen, a szeminárium is nekik van alárendelve, és övék a rendházuk előtt épített városi iskola, ahol az ifjúságot a logika (fokozat)ig oktatják, és két nyelven, magyarul meg németül tanítják a kisebbeket. Bár a város két részre van osztva, az egésznek egy városbíró áll az élén, akit minden január elsején a püspök véleménye alapján, az általa mondott három jelölt közül az egész város közös szavazatával választanak. Mellette van tizenkét szenátor, akik a közügyeket intézik minden hét meghatározott napján összegyűlve a vá10 3 A régi rogyadozó templom helyett csak 1786-ban készült el az új templomuk, melyben 1804-ben kezdhették meg vallásuk gyakorlását. 139
