Bél Mátyás: Heves megye ismertetése 1730–1735 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 8. (Eger, 2001)

KÜLÖNÖS RÉSZ - I. szakasz A járásokról - I. rész Heves vármegye felosztásáról - Eger

Eger város elöl említett küldöttei, miután érett lelki megfontolást tartottak, ezekről összességükben és egyenként, kezükkel ígérve (kézjegyükkel ellátva) egyetértettek és illő alázattal elfogadták ezeket, mégpedig: 1. Hogy Eger város ő császári felsége említett legkegyesebb határozata sze­rint ezután távol tartsa magát a szabad királyi város névtől és címtől, (valamint) jogainak követelésétől és - a nemrégen hasonló kiváltságlevelek ürügyén alkalma­zott - pecsét használatától /:amit beiktatásunk és kinevezésünk idején az efféle oklevelekkel együtt, ha ilyenek vannak említett püspöki városunk lakói birtokában, kiadni tartoznak:/, hanem használja a régit, (mint) mielőtt a török elfoglalta volna, vagy amilyet majd jóváhagyunk, és mutasson irántunk és törvényes utódaink, az egri püspökök mint örökös földesurai iránt engedelmességet és alázatot. 2. Mindent, ami a jelenlegi városfalak körvonalával körül van zárva, Eger város nevéhez tartozónak értsék, mégpedig úgy, hogy minden lakosnak az általunk jelölendők közül a maguk szavazatával (megválasztandó), általunk pedig megerő­sítendő bírája és elöljárósága egy és ugyanaz legyen a magyar, német és rác nem­zetség megkülönböztetése nélkül, amennyiben vallási szokásaikat tekintve meg­egyeznek a római katolikus hitben, (és) a valaha különleges Olaszi, Újváros és Szentmiklós utcák megkülönböztetése nélkül, amelyek lakói az adó, a munkák megváltása és a többi polgári teher tekintetében ezután a többi lakossal arányosan részesüljenek. 3. Földesúri jogon fenntartjuk a püspökség használatában a városban lévő kúriát, ami ténylegesen a miénk, tudniillik lakhelynek a magunk és utódaink ré­szére, ha lehetséges, továbbá a jövendő majorságot a csűrrel a gabonadézsma és az összegyűjtött széna behordására és a lovak istállójául stb. Továbbá a vadaskertet vagy viváriumot, amilyen hajdan volt, és a városfal alattit is, ami most ötven ka­szásnyi rét a város területén, és a lakosságnak évente egyszer le kell kaszálni, a rajta termett szénát össze kell gyűjteni és behordani; (továbbá) az összes malmot és azok helyét, úgy a városfalakon belülieket, mint a kívülieket, de ki fogunk jelölni egy új (malom)helyet a város falain kívül; a fürdőket (pedig) kiadjuk, akinek és ahogyan akarjuk, (ugyanígy) a téglaégető kemencék építését és hasznát, (valamint) minden egyes főutcán a püspöki csapszék számára szükséges házat. 111

Next

/
Oldalképek
Tartalom