Bertha József: Eger piackörzete a XVIII. század első felében - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 7. (Eger, 2001)
Bevezető és előzetes értékelés - Halak - rákok
27 Áprilisban Polgárról 1735-ben, Apátfal várói 1736-ban l-l szekérrel, Debrecenből 1737-ben 4 szekérrel, Putnokról 1738-ban 1 szekérrel és Abonyból 1742-ben 1 szekérrel jegyeztek fel. Májusban 1733-ban Debrecenből 3, 1737-ben Abonyból 1 és 1748-ban Kassáról 1 szekér érkezett. Júniusban Debrecen 1735-ben, 1737-ben és 1742-ben, valamint Rudna 1739ben hozott egy-egy szekér káposztát. Július: 1736-ban Apátfalva és 1749-ben Méra l-l szekér. Augusztus: 1733-ban 4, 1736-ban 2, 1737-ben 1, 1738-ban 1, 1741-ben 3 és 1749-ben 2 szekérrel Debrecen, rajta kívül 1738-ban Tófalu 1, 1740-ben Andornak 3 szekérrel szállított. A december hónapban felhozott 11 szekér káposztán pedig a következő falvak osztoztak: Debrecen 1722-ben (1 szekér), Tard (1 szekér), Poroszló (3 szekér), 1733-ban és 1735-ben Gyöngyös (2 szekér), Keresztes (1 szekér), Dormánd (3 szekér). Halak - rákok A piacbírói számadás a halakat többnyire fajaik megjelölése nélkül, gyűjtőnéven tartja számon, csak a csíkot, vizát, tokot, valamint a rákot említi elkülönítetten. A viza és a tok, valamint a legkisebb tokféle, a kecsege a Fekete tengerben élt, ahonnan évente kétszer a Dunán át felvándorolt hazai folyóvizeinkben ívni, azaz petéit lerakni. Az első sereg március-májusban, a második pedig augusztusdecemberben jelent meg a Dunában, Tiszában, Marosban, Vágban és Zagyvában. Ezeknek a halaknak az ösztönös vándorlását használták ki magyarországi halászatában. A viza, „a magyarság őshala", mely a hazai folyóvizekben ma már nem található. A komáromi királyi vizahalászat fennmaradt kimutatásai szerint e halak átlagos súlya 1 —4,5 mázsa volt, de 20-30 fontnál kisebb vizát nem fogtak. 1 7 A számadás adatai szerint Csát, Sarud, Tiszakeszi, Tiszanána, l-l alkalommal, Tarján 2, Palkonya 3 alkalommal hozott vizát az egri piacra. Ez a mennyiség elenyésző az általánosan halas szekérnek jelzett különféle halakat szállító 1348 szekér mögött. A rákot szállító Berettyómellék (5 szekér), Ivány (1 szekér), valamint az l-l szekérnyi tokot hozó Keszi Tarján megemlítése is csak a hozott áru különlegessége és nem mennyisége miatt érdekes. Az 1348 szekér hal eladói elsősorban a Tisza menti községek, de érdekes módon Ostoros (15 szekérrel) és Novaj (9 szekérrel) szintén szerepel a listán. 1 7 SUGÁRI. 1979.7.
