Bertha József: Eger piackörzete a XVIII. század első felében - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 7. (Eger, 2001)

Bevezető és előzetes értékelés - Halak - rákok

28 A 17 vizsgált éven belül egyszer sem hiányzott a szállítók közül Poroszló (137 szekér), ahonnan az összes mennyiség 10%-a érkezett. Legalább tíz évben jelen volt Sarud (192 szekér), Derzs (163 szekér), Füred (26 szekér), Pély (86 szekér), Tiszakeszi (155 szekér), és ez az öt falu hozta be Eger piacára a 17 év halmennyiségének 45%-át. Egyébként halat 86 helység szállított. A halas szekerek havi átlagszámának vizsgálata alapján megállapítható, hogy az 1735-1736-ban behozott mennyiség felét sem éri el az elkövetkező, járvány miatti zárlattól sújtott évek felhozatala. A grafikonon nem ábrázolt 1746. és 1747. évek szállítása viszont még túl is szárnyalja a kezdő évek mennyiségét (175, illetve 145 szekérrel). 6. ábra Halas szekerek havi átlagszáma Egerben 1735-1744 ló co r^ oo CO CO CO oo i— o> o iCO Tt t^ t— c\j oo ^ Tt- -5Í "tf h- hoo CD CO CO CO r- r] átlag -érték A szezonalitás vizsgálata január, február, március és október, november, december magas átlagszámait mutatja ki. Ennek természet adta oka a hidegebb idő miatti kedvezőbb eltarthatóság és szállíthatóság, társadalmi-emberi tényezője az adventi és a nagyböjti étrendnek a mainál szigorúbb betartása volt. A márciusi hónap minden más hónap átlagát közel kétszeresen felülmúló eredményének egyszerű magyarázata, hogy 1735-1744 között a húsvéti nagyböjt 40 napja majd minden esetben március egész hónapját magában foglalta.