Bertha József: Eger piackörzete a XVIII. század első felében - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 7. (Eger, 2001)
Bevezető és előzetes értékelés - Káposzta
26 5. ábra Káposztás szekerek évi ingadozása 80 70 60 50 40 30 20 10 33 a n 22 A> A> A> A> A A> A> J? ^ ^ > ^ V N x V V V N v V \ N v N v V A vizsgált 17 évből legtöbbször (legalább 8 évben) Bátor és Debrecen jelentkezett Eger piacán káposztával. Azoknak a helységeknek a száma, amelyek legalább 4 évben szállítottak, csupán 13%-át teszik ki az összes szállító létszámának, mégis ezeknek a falvaknak a mennyiségi felhozatala (46%) a legjelentősebb. Elsősorban Abony, Bátor (32 szekér), Bekölce (24 szekér), Debrecen (49 szekér), a gyűjtőnéven szereplő Felföld (24 szekér), a Gömör megyei Gesztete (15 szekér), Kisújszállás (23 szekér), Rozsnyó (27 szekér), Szúcs (15 szekér), Tófalu (19 szekér) felhozatala árulkodik kiterjedt káposztásföldekről. Külön figyelmet érdemel Debrecen, hiszen majd mindegyik kerti növény legfőbb szállítója. A 477 szekér káposzta zöme október, november hónapban került piacra. Ez érthető, mert a káposzta betakarítása szeptember végére, október elejére tehető. Természetesen vannak korai fajták is, s ezek már augusztus közepétől megtalálhatók az eladásra kínált áruk között. A 17 év alatt felhozott mennyiség 9,5%-át szeptemberben, 58%-át októberben, 22%-át pedig novemberben szállították be a piacra. A maradék 10,5% az év többi hónapjában pedig az alábbi megoszlásban érkezett. Januárban 8 szekérrel hoztak káposztát, éspedig 1733-ban Jolsváról, 1738ban Sátáról, 1740-ben Szilvásról egy-egy szekérrel. 1747-ben pedig 3 szekérrel Kövesdről. Februárban 6 káposztás szekér érkezett, 1733-ban Cserépről, 1738-ban Szentkirályról, 1747-ben pedig Felföldről, Kövesdről, Palkonyáról és a Debrecenhez tartozó Szepesről egy-egy. Márciusban mindössze 1749-ben Kunhegyesről hoztak 2 szekér káposztát.
