1848-as nemzetőrök Heves és Külső-Szolnok vármegyében - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 6. (Eger, 1999)

Bevezetés

VIII BEVEZETÉS alszolgabíró Kenderest, Tiszaböt, Dévaványát kivéve, ahol már alakult nemzetőrség, a törvény kihirdetésétől függően reményli, hogy kerületében létrejönnek a csapatok.

1

9 A Tarna járásban, Halasy Gáspár kerületében: Hevesen a nemzeti őrsereg felállott, Verpeléten számuk 125 fő, Füzesabonyban 300 fő volt.

2

0 Vratarics József a maga területén Mezőtárkányban, Nagytályán, Kerecsenden, Deménden, Kápolnán, Detken, Ludason, Halmajon, Visontán ellenszenvet nem tapasztalt, Mezőtárkányban 100-an jegyeztették be magukat nemzetőrnek.

2

1 Mlinkó Lajos Feldebrőn 70, Vezekényben 16, Bodon 16 jelentkezőt lajstromozott.

2

2 Németh Albert alszolgabíró Karácsondot és Kált 23 kivéve mindenütt bizalmatlanságot tapasztalt. ' A Gyöngyös járásban működő Gosztonyi János főszolgabíró szerint csupán Gyöngyösön lehet összeírni és felfegyverezni a nemzetőröket, a többi helyen a szőlődézsma - azaz a borkilenced - elengedésétől teszik függővé szolgálatba lépésüket.

24 Borhy Imre jelentésében említi, hogy rokonszenvvel találkozott, és javasolta az Adácson összeírt 160 fő, a Szentjakabon lajstromba vett 50 fő, a Pusztamonostoron felr r 25 vett 50 és a Csányon regisztrált 40 fő felfegyverzését. Izsák László alszolgabíró kerületében egyedül Pásztó városában mutatkozott szembetűnő rokonszenv a nemzetőrség iránt, ott a nemzetőrök száma kb. 200 volt, azon kívül - Sár kivételével - viszont valamennyi településen ellenérzést tapasztaltak.

2

6 A Mátra járásban, Balázsovits József kerületéből Aranyoson 12, Terpesen 14, Felnémeten 92, Széken 40, Szajlán 40, Fedémesen 18 önkéntest írt össze, „egyébiránt 27 r • r r r r kerületében a közbátorság és csend nyugalomban létez."" Almási László főszolgabíró „kerületében mindenütt ellenszenvet tapasztalt a nemzeti őrseregbe állás iránt."

2

8 Ugya29 nezt jelentette Rottenstein Pál alszolgabíró is. A vármegye állandó bizottmánya a fenti szolgabírói jelentések alapján csak a javasolt településeken rendelte el a felfegyverzés megkezdését.

3

0 A nemzetőrség felfegyverzése viszont sem ekkor, sem pedig a későbbiekben nem volt problémamentes, ami részben abból adódott, hogy nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű és minőségű fegyver, részben abból, hogy a meglévő muníció és fegyverállomány a tulajdon3 1 jogi viták miatt korlátozottan voltak felhasználható." 1

9 Uo. 390/1848. 2

0 Uo. 364/1848. 2

1 Uo. 365/1848. 2

2 Uo. 366/1848. 2

3 Uo. 367/1848. 2

4 Uo. 368/1848. 2

5 Uo. 369/1848. 2

6 Uo. 388/1848. 2

7 Uo. 372/1848. 2

S- Uo. 391/1848. 2

9 Uo. 392/1848. 3

0 Uo. ua.; HAJAGOS 1995, 98. p. 3

1 HML IV—l/a/151 543. p.; HML IV-6/2 219/1848, 300/1848; HAJAGOS 1995, 99. p. Eger város tanácsa például április 12-én a megyei választmányhoz fordult azzal, hogy „a sorkatonaság elutazásakor különösen a lőpor elvitetni szokott, aminthogy kétség sincs, hogy a sorkatonaságnak inneni eltávozásával is a városi lőportoronyban őrzött lőpor is okvetlen elvitetni szándékoztatik, minthogy pedig az itt lévő lőporra, a béke s rend fenntartása, s a netalán azt háborítani vakmerősködendők megzabolázása nézetéből a helyben álló polgárőr seregnek mellőzhetetlen szüksége lenne, a város, úgy az egész nemzet békéje fenntartása érdekében, célszerűnek, sőt szükségesnek tartván, az itt lévő lőpornak itteni megmaradását, mai ülésünkben elhatározánk, érintett városi lőporos toronyban lévő lőport, s egyéb hadi szereket az őrsereg részére letartóztatni." HML V-l/b/506 1848:564. sz.; URBÁN 1973, 34. p. A Gyöngyösi Közbátorsági Választmány - bár korábban a fegyverek iránti kérése elutasíttatott - újra megkereséssel fordult a vármegyéhez, hogy „a közcsend és nyugalom biztosítása tekintetéből városunkban alakúit polgári őr osztálynak részére ha puskákat nem is, - legalább vagy 200 kardot biztos jó