1848-as nemzetőrök Heves és Külső-Szolnok vármegyében - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 6. (Eger, 1999)
Bevezetés
XVI BEVEZETÉS 1848 decemberében, Schlik betörése után a megye által kiállított 1200 lovas egy része is nemzetőr volt, a 230 egri önkéntes vadász, 160 lovas nemzetőr és a megyebeliekből alakított 26. honvéd zászlóalj később részt vett a kassai csatában. 7^ A mozgó nemzetőrség fokozatosan, majd az Országos Honvédelmi Bizottmány november 27-én kiadott rendelete után hivatalosan is a honvédsereg részévé vált. Az önkéntes nemzetőri zászlóaljakat folyamatosan minősítették át honvédalakulattá. 7 6 A rend és a polgári vívmányok védelére hivatott állandó nemzetőrség azonban továbbra is megmaradt. Bona Gábor újabb értékelésében: „Az 1848/49-es magyar nemzetőrség tipikus polgár-katonaság volt. Jellegénél, laza szervezeti kereteinél fogva, valamint hiányos fegyverzete és még hiányosabb kiképzettsége következtében komoly harci feladatok 77 ellátására nem volt alkalmas." * * * A Heves megyei 1848 történetével foglalkozó szakirodalom mind a feldolgozások, mind a forráskiadványok számát tekintve rendkívül csekély, s néhány újabban megjelent kivételével a múlt század végén, e század elején készültek. De nemcsak a szűken vett megyére vonatkozó szakirodalom, hanem az eddig megjelent országos feldolgozások is nagyon sokszor a már ismert és közölt forrásokat idézik, s pl. a megyebeli nemzetőrségre vonatkozóan csupán becsült létszámadatokat ismernek. Ezért is vállalkoztunk arra, hogy a Heves Megyei Levéltárban található nemzetőrségi összeírásokat részletesen, az azokban található összes információval együtt közöljük. Az általunk fellelt és feldolgozott források 1848 március - december közötti időszakban keletkeztek, s földrajzilag Heves és Külső-Szolnok vármegye teljes egészére kiterjednek. Ebben az időszakban többször és több szempont szerint is lajstromba vették a kettős megyében kiállítható nemzetőröket, de nem mindig ugyanazokról a területekről - járásokról, illetve településekről - maradtak meg a jegyzékek. Mivel az összeírások egymást kiegészítő információkat tartalmaznak, ezeket összevontan, konkrét személyekre vonatkozóan gyűjtöttük össze. így az általunk közölt nemzetőri összeírás-gyűjtemény nem egy konkrét forrás átírása, hanem az adott időszakban, de különböző időpontokban keletkezett, egy településre, s azon belül személyre vonatkozó összes lajstrom kombinált közlése. A nemzetőrségi összeírások publikálásának rendező alapelvének az 1848. szeptember 25-én készített zászlóalji beosztást választottuk ki. Ekkor - Vörösmart, ahol már ekkorra'„a törvény értelmében képességgel bíró Nemzetőrök nem találtattak" 7 8, valamint Tiszahalász kivételével - a megye összes települését besorolták, s mivel más hasonló beosztást nem ismerünk ebből az időszakból, ezt tekintettük érvényesnek. Maguk az összeírok egy-egy településen legtöbbször a kiadott formanyomtatványt használták munkájuk során, annak rovatait vettük mi is alapul. így az összeírásokban szereplő információkat a következő rendben adjuk közre: (1) a zászlóalj száma, (2) a járás, ahová az ide rendelt települések közigazgatásilag tartoznak, (3) a város vagy község neve, (4) betűrendben az összeírtak neve, életkora, vallása, családi helyzete és rokoni kapcsolata, társadalmi állása, foglalkozása és hivatala, a törvényben megfogalmazott vagyoni-jövedelmi képessége, testi állapota, lakása, valamint a zászlóaljon belüli nemzetőrségi beosztása és tisztsége. 7 5 BACHÖ, 1939, 48-50., 55. p. 7 6 B ONA 1998/a, 70. p. 7 7 Uo. 59. p. 7 8 HML IV-106/3
