Németh Gábor: Gyöngyösi testamentumok és fassiólevelek 1642–1710 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 1. (Eger, 1991)

Kalmárok, kézművesek, szőlőművelők

kérelem írója és Láng Dorottya örökölték azt. 1621-ben azonban Kecskeméti György deák, Kozári Péter és Mihály deák egy missilis levélre hivatkozva magvaszakadt jószágként maguknak szerezték meg azt és bírták a kérelem megszületésekor immár kilenc esztendeje. Holott Láng Pál szerint a missilisben egy másik malomrészről, mégpedig Láng Mihály portiojáról volt szó. Számunkra fontos adat, hogy arra hivatkozott; az eltelt kilenc esztendő alatt a malomjövedelmek kiesése és a perköltségek miatt ezer forintos kára keletkezett.

3

8 A malom a XVII. században is a legjobb befektetésnek számított.

3

9 Nemes Szécséni Lőrinc deák 1650-ben egy jobbágytól földesura jóváhagyásával ezer forintért malomrészt vásárolt és házat is cserélt vele. (7. sz.) Jellemző, hogy ugyanekkor egyegy jobb szőlő 100 - 200 forint körüli értékben kelt el. (6., 8., 41., 46. stb. sz.) Az egyik legnagyobb gyöngyösi vagyonszerző, a birtokos nemesek sorába emelkedő Sőtér Ferenc

4

0 még mint jobbágy vásárolta meg 1658-ban nemes Gothár Benedek özvegyétől gyöngyösi malomnyolcadát. A kis hányad ellenére hatalmas summát, 565 forint 20 dénárt fizetett ki vételárként. (11. sz.) Sőtér vállalkozói mentalitására és a korabeli ingatlanforgalomra egyaránt példa, hogy míg a malomvásárlást megörökítő fassiólevél 1658. május 17-én kelt, Sőtér május 23-án adósságára való hivatkozással egy másik gyöngyösi malomban lévő negyedrészét 1180 forintért eladta a református eklézsiának. (12. sz.) Ebben a malomban az eklézsia és három nemes voltak osztályostársak. Közülük Kopasz Tamás és felesége török adósságaik miatt kényszerültek megválni hányaduktól. (13. sz.) A szerényebb helyzetű gyöngyösi armalistákat inkább csak jogi státusuk különböztette meg a parasztpolgárságtól. Péter János földesúri funduson lakott, 1675-ben a többséggel együtt 12 dénár taxát fizetett. Végrendeletében egy szőlőről, házbeli portékákról, csekélyke készpénzről disponált. Egyetlen ezüst poharát zálogba vetette. Az 1670-es években törökösségi ügybe keveredett Péter Balázs

4

1 gyöngyösi szőlőről, néhány ezüsttárgyról és kis összegű készpénzről rendelkezett. (36., 53. sz.) Kalmárok, kézművesek, szőlőművelők A XVII. században Gyöngyös őrizte ugyan a kereskedelemben betöltött szerepét, de a kalmárkodásnak a meggazdagodásban a fentiek alapján már vaimi kevés szerep jutott. A megváltozott viszonyok között a betelepülő görög és zsidó kereskedők vették át a hajdanvolt gyöngyösi kalmárok helyét.

4

2 A vagyonosabb gyöngyösiek közül csupán Nádudvari Deres Jánosról tudjuk, hogy kereskedéssel foglalkozott, mint sorozatos ingatlaneladásai bizonyítják, ő sem nagy eredménnyel. A sárospataki kollégium matrikulája szerint Patakon tanult, majd gyöngyösi rektorkodás után megházasodott és kereskedésbe kezdett. Az 1660-70-es évekből borvásárlásairól maradtak fenn adatok.

4

3 Özvegye inkább szegényes, mint jó körülmények között élt. Testamentumában kis tételekből álló adósságokról és két szőlőről tett említést. Az utóbbiak közül az egyházra hagyott viszonylag kis értéket képviselt, 35 forinton kelt el. (18., 19., 48., 49. sz.) 12