Az egri püspökség jövedelmeinek 1799. évi összeírása I. - Az egri egyházmegye történetének forrásai 5. (Eger, 2001)

Bevezetés

gadozásának függvényében változó bevételeknek kilenc éves átlagát vették figyelembe.

7 A birtokok egy évre számított tiszta átlagjövedelmét és a beszedett tized összegét az alábbi táblázatban részletezzük: Birtok Rfl. xr Birtok Rfl. xr Eger város 9.706 35'Á Tiszaörvény 791 10'/2 Felnémet 8.296 24 Tiszapüspöki 3.178 54 Felsőtárkány 10.759 17 Besenyszög és Tiszaszög 4.476 32'/2 Szarvaskő 1.647 48% Bükkzsérc 2.545 15% Egerbakta 4.529 47% Harsány 7.021 55'/2 Fedémes 797 54 Keresztespüspöki 4.227 19'/2 Maklár mezőváros 7.546 33'A Tiszakürt 2.272 29% Nagytálya 3.193 55% Szirák 1.710 17% Füzesabony 8.691 491/4 Hejce 3.532 14% Demjén 2.091 56% Szentmária 637 3% Kerecsend 4. 969 29V2 Szőllőske puszta 7.440 31 Kápolna 5 008 52% Cigléd puszta 2.841 161/2 Gyöngyöspüspöki 3.217 23 Magyarad puszta 1.611 7 Gyöngyössolymos 6.380 23% Kis-Buda puszta 690 14% Tiszanána 6.651 24 Csapóköz puszta 300 Kömlő 6.162 46% Bútelek puszta 400 Kisköre 2.653 4% Pusztaszikszó 1.033 30Í/2 Sarud 2.347 42 Pázmánd puszta 832 47 Tiszahalász 845 50'/2 Dobi puszta 331 1 Tiszaörs 5.335 32% Hídvég puszta 4.337 53% Együtt 150.946 Rfl. 23 3/16 xr. Dézsmajövedelem 25.956 Rfl. 22 xr. Összesen 176.902 Rfl. 45 3/16 xr. Az egyházmegye tíz vármegyéjéből származó tizedet Heves és Külső-Szolnok, Borsod, Ugocsa, Bereg, Zemplén, Abaúj, Szatmár, Szabolcs és Sáros vármegyék 1016 helységének, illetve Máramaros vármegye, Bártfa, Eperjes és Kisszeben szabad királyi városok és Debrecen hívei adták meg.

8 7 Az átlagolt évek: 1783,1784, 1785, 1786, 1791, 1792, 1793, 1796 és 1798. 8 A kilenc megye 1016 helységének megoszlása: Heves-Külső-Szolnok (72), Borsod (11), Ugocsa (49), Bereg (76), Zemplén (319), Abaúj (77), Szatmár (92), Szabolcs (102), Sáros (218). Máramaros megye híveinek tizedjövedelme összesen csak 50 rajnai forintot tettek ki. (1/62. pagina). 7