Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)

Kondomé Látkóczki Erzsébet: Pusztaradványi metális levél • 145

rült: a hajtások mentén szakadozott, s az egész lapon egy függőleges vízfolt húzódik. A kiváló tintának köszönhetően a szöveg mégis mindenütt olvasható. Az oklevél ismeretlen: sem Szentpétery,

2 sem Györffy nem tud róla.

3 Néhány érdekesség: Az oklevél nem mondja meg, ki nyeri a birtokadományt. Ez ellentétben áll a szokással, és a jogbiztosítás hathatósságát is csökkenti. Ez az egyik rejtély, ami megfejtésre vár. A másik grammatikai természetű: a határjelek megnevezése. A határjárások leírásában általánosan használt kifejezések a méta capitalis = fohatárjel (egy bizonyos határszomszéd első határjele, de nem használják következetesen); méta angularis = szöglethatárjel (határkiszögellést jelöl); méta terrea — földből való határjel. Ezek mellett szerepel az oklevélben a méta sub silice kifejezés, megkülönböztetve a méta terrea elnevezéstől. Annyi rögtön érthető, hogy a méta sub silice is a határjel anyagára utal, de a „kő alatti határjel" nemigen jelent semmit. Bartal szótára szerint „határjel kővel". A latinban a társhatározos viszonyt szinte mindig cum praepositio jelöli, s bizonyára nem ok nélkül használ mást az oklevélíró: feltehetően a határjel és a kő, kavics szokatlan, sajátos viszonyára akar utalni. Vajon földhányás, aminek a tetejébe követ állítottak? Az méta in capite vagy méta in summo silice lenne. A földhányás belsejébe rejtettek követ? Az méta in quo silice. Esetleg olyan földhányás, amire összehordtak a talajból kiforgatott köveket és kavicsokat? Ezt a közelebbről meg nem határozott viszonyt magyarul a „köves határjel" fejezhetné ki. A fordításban azonban a „földből való határjel" mellé önként kínálkozó „kőből való határjel" mellett döntöttem, hogy az egyébként sem gördülékeny szöveg ne váljon még nehézkesebbé. Az oklevél Abaúj megye településeiről újabb adatokkal szolgál Györffy történeti földrajzához képest, amely az első említést Cseb faluról 1298-ból, Radványról 1262-ből, Lyubáról pedig 1319-ből hozza.

4 Díszes kezdőbetűjével, kalligrafikus írásával a kézi munka remeke ez az oklevél. Mielőbb restauráltatni kell. KONDORNÉ LÁTKÓCZKI ERZSÉBET 2 Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. II. kötet 1. füzet V. István oklevelei. Szerk.: SZENTPÉTERY Imre. Bp. 1943. 3 GYÖRFFY György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. 76., 117., 133. p. Bp. 1966. 4 Ua. 148