Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)

Kosján László: A virilis-jegyzékek elemzésének néhány kérdése • 149

A virilis-jegyzékek elemzésének néhány kérdése 1988-1989-ben az MTA-Soros Alapítvány támogatásával a címben szereplő forrás feldolgozását kezdtük el általunk kiválasztott két régióban. Jelen dolgozat az ekkor végzett kutatások terméke, egyrészt a forráscsoport keletkezésének ismertetése, másrészt a forrást eddig felhasználó, több év adatsorait elemző dolgozatok rövid értékelése, harmadrészt a megyei virilis-jegyzékek elemzése során felmerülő sajátos problémák és források számbavétele. Ezt a kompakt, önmagában is elemezhető forráscsoportot a kiegyezést követő, a polgári átalakulás szellemében folytatott jogalkotó tevékenység hozta létre. Az 1870. évi XLII. te. a törvényhatóságok (vármegyék, ül. a törvényhatóságijogú városok), az 1871. évi XVIII. te. a járási szervezeten kívül álló, közvetlenül a vármegyei hatóság alá tartozó rendezett tanácsú városok és a rendezett tanács nélküli, de önálló igazgatású nagyközségek, valamint a szomszédos községekkel körjegyzőséget alkotó kisközségek jogviszonyait rendezte. E jogszabályok szellemében először 1872-ben állították össze a legtöbb egyenes állami adót fizetők névjegyzékét. A virilis kifejezés a latin vir: férfi szóból származik. Az ókori Rómában a virilis szavazat az egyénnek azt a jogát jelentette, hogy személyesen szavazhatott, szemben azokkal a csoportokkal, amelyek tagjai együtt rendelkeztek egy érvényes szavazattal (kúriánkénti szavazat). Magyarországon a legtöbb adót fizető törvényhatósági és községi képviselők elnevezéseként használták a virilis kifejezést. A képviseletnek vagyoni cenzus alapján történő megszervezése a 1843-44. évi reformországgyűlésen volt napirenden. Az 1848. évi törvénykezés más mintát követett, de a polgári fejlődés a kiegyezés után újra ebben a szellemben rendezte az önkormányzatok és törvényhatóságok képviseleti rendszerét. Az 1870. évi XLII. te. II. fejezete foglalkozott a törvényhatósági bizottsággal, amely a törvényhatóság egészét képviselte és a hatósági jogokat gyakorolta. A 19. §. határozta meg a bizottság összetételét. Felerészben a törvényhatóság területén legtöbb egyenes államadót fizető, nagykorú, országgyűlési választójoggal rendelkező állampolgárokból, felerészben választottakból állt. A bizottságnak nem lehettek tagjai analfabéták, továbbá azok sem, akik két éve nem laktak a tör149