Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)

B. Huszár Éva: Az I. katonai felvétel térképezési rendellenességei Heves megyében • 87

re- és hátrametszés) vették fel.

10 Ennyiben új a magyarországi felvétel. Ez nem minősíthető szilárd geodéziai alapnak, mert egységes háromszögelési hálózat ekkor még nem volt. Ezt csak a II. katonai felmérés kapcsán (1806-tól) készítették el. A mappák szintezési hálózat és magasságmérés nélküliek (a la vue). A méretarány a bécsi öl rendszeren alapult. 1 hüvelyk (2,6 cm) aránylik 400 ölhöz (758,5 méterhez), az ebből adódó méretarány méterrendszerre átszámítva 1:28 000. A méretarány megválasztásánál abból indultak ki, hogy a térképi hosszegység (hüvelyk) meghatározott időegység alatti menetteljesítménnyel legyen azonos.

11 Egy szelvény 36x28 km-es területet ábrázol. A szelvények mérete 64x42 cm. Paldus József az I. katonai felvétel munkáit már csoportmunkának tartotta.

12 A térképészek úgy dolgoztak, hogy a kis területek ábrázolásától a nagy felé haladtak (ma fordítva történik a felmérés). A terepen először az un. perpendikuláris és meridionális vonalakat tűzték ki. Ezek voltak a ío tájékozódási vonalak, vagyis az E—D-i és az erre merőleges K—Ny-i vonal.

13 Mindenfajta felmérés alapja a meridiánvonal meghatározása volt. Ehhez az kell, hogy a Nap délelőtt és délután is látható legyen. Ez a vonal a déli és az északi pólus között húzható, az erre húzott függőleges vonal jelöli ki a napkelte és napnyugta helyét. Ez a négy világtáj kijelölésének alapja az I. katonai felvétel térképein (ez nem a valós, hanem a látszólagos irány). Ezt a derékszögű tengelykeresztet mérföldes részekre osztották, és ezeket a négyszögeket adták ki egy-egy térképésznek felvételre. A grafikus háromszögeléshez 1000-1200 öl hosszúságú bázisvonalat mértek és ennek végpontjából távcsöves vagy irányszálas vonalzóval, mérőasztalról kezdték meg a háromszögelést. A grafikus háromszögelés műszere a Dumont de Beaufort-féle eszköz volt, melynek segítségével egy 1000-1200 öl hosszú bázisvonalat húztak. Ebből kiindulva a háromszögelést grafikus irányzással és metszéssel mérőasztalonként továbbvitték. Ehhez csatlakozott a részletek irányzással és lelépéssel, vagy szemrevételezéssel való meghatározása.

14 Ha a terep áttekinthető volt, hat mérőasztalt egymás mellé helyeztek és távcsöves vonalzóval kitűzték a háromszögek sarokpontjait Ezután a pontsűrítést mérőasztalfervétellel végezték. Az alapvonalat nagy gondossággal mérték és rajzolták fel, mert a bázisvonal hosszának pontos ismeretétől alapvetően függött a térkép pontossága. Az I. katonai felvétel idején még nem alkalmazták Josef Liesganig (1714-1799) javaslatát, aki Bécs-Buda hosszúsági körén egy-egy három10 A mérőasztalháromszögelés eszközei: quadrans, astrolabium v. félkörző, mérőasztal. A háromszögekbe rajzolták bele a terepen azt, ami fontossággal bírt 11 HRENKÓ-PAPP-VÁRY, 152. 12 PALDUS, 170. 13 GÁBOR-HORVÁTH, 106. 14 CSENDES, 349. 91