Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)

B. Huszár Éva: Az I. katonai felvétel térképezési rendellenességei Heves megyében • 87

szögelési hálózat létesítését javasolta. Ehelyett fogadták el Neu ezredes fent vázolt módszerét. A kijelölt szelvények téglalapot adtak, ez a háló volt a felmérés alapja. Az I. katonai felvétel ugyan vetület nélküli, de ez akár négyzetes hengervetületként is felfogható.

15 Az I. katonai felvétel térképeit a kor szintjének megfelelő műszerezettséggel készítették. Eszközeik: nagy kvadráns, amely a magassági szögek mérésére szolgált (pl. a Sarkcsillag delelésmagassága), bár szögeket ritkán mértek.

16 Volt közöttük távcsöves kvadráns is, de inkább diopteres irányvonalzóval voltak felszerelve. Az asztrolábium vagy félkörző a földrajzi szélességek meghatározására szolgált, pontossága a kor szintjének már nem felelt meg. A szabványos mérőasztal rézből készült irányvonalzóval volt ellátva, mindkét végén diopterrel, ami az előre-hátra irányzást tette lehetővé. Ez a három eszköz szolgálta a mérőasztal-háromszögelést, melyet Magyarországon már alkalmaztak (kivéve Máramaros megyét). Használtak még iránytűt, függőónt, mérőkötelet (mérőláncot), távcsöves vonalzót (ez drága és kényes műszer volt, kevés volt belőle), pontszúrótűket, biliárdgolyókat (az asztal vízszintesre állításához).

17 A hegyeket, dombokat alaprajzban ábrázolták, a plasztikusságot ún. pillacsíkozással fokozták. A pillavonalak a lejtők irányát mutatták, a csíkozás hosszából a lejtő hosszára lehet következtetni, sűrűségének változása az árnyék képzetét kelti. Ez a hegyek magasságát nem mutatta, csak a körvonalait. Ha voltak is esetleg megírt magassági adatok, azok becslés útján kerültek az I. katonai felvétel térképeire (ilyenre Heves megyében nem lehetett bukkanni).

18 A pillacsíkozás új rendszerét Johan Georg Lehmann (1765-1811) német katonatiszt ez időben dolgozta ki, s módszerét közel száz éven keresztül alkalmazták, de az I. katonai felvétel még nem a Lehman-féle pillacsíkozást, hanem az említett, kezdetlegesebb kivitelű pillacsíkozást alkalmazta.

19 Lehmann rendszerét a II. katonai felvételnél írták elő hivatalosan. Egyébiránt egységes jelkulccsal nem rendelkezett az I. katonai felvétel. Az I. katonai felvételhez országleírás is készült egységes szempontok alapján. Az országleírók térképpel a kezükben járták a terepet, a helyszínen gyűjtötték össze a kiegészítő anyagot. Az országleírás és a térképek anyaga több helyen nem egyezik,

20 ilyen pl: a XVII. 16. szelvény. 15 HRENKÓ-PAPP-VÁRY, 21. 16 GÁBOR-HORVÁTH, 106. 17 GÁBOR-HORVÁTH, 106. 18 Ebben az időben már ismerték a trigonometriai és barometrikus magasságmérés módszereit. 19 Már ismerték a szintvonalakkal és a színtörléssel való domborzatábrázolást is. 20 CSENDES, 349. 92