Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)

Tóth Péter: Egy besenyő betelepülés helynévi emléke • 247

annak közvetlen környékén feküdt.

33 A legutóbbi időben végzett foldrajzinévgyűjtés során azonban az innét jóval nyugatabbra található Bogádmindszent határában tűnt fel egy Hatvan, mint egy, a török hódoltság végére elnéptelenedett falu helye;

34 valószínű tehát, hogy itt fekhetett a középkori Hatvan. Végezetül még egy Hatvanról kell szólni: ez Fényes Elek szerint ugyancsak Fejér vármegyében fekszik, puszta, s közel van Alcsúthoz, illetve a Szentgyörgy pusztához.

35 Rá vonatkoztatható középkori adattal egyelőre nem rendelkezünk. Ennyi tehát, amit pillanatnyilag a Hatvan nevet viselő településekről tudunk; e vázlatos áttekintés is szolgál azonban bizonyos tanulságokkal. Feltűnő például, hogy e nevek kétféle módon viselkednek: részint szétszórtan bukkannak fel az ország különböző vidékein (a Dráva közelében kettő, Fejér megyében szintén kettő, az Erdéllyel határos részeken egy), részint pedig csoportosan egy szűkebb területen, a Zagyva középső és felső folyásánál. Ráadásul ez utóbbi csoporthoz tartozó települések majdnem felének a nevében a Hatvan név előtaggal és birtokos jellel ellátva jelenik meg (Boldogasszonyhatvana, Mikehatvana és Kökényeshatvana), további kettőnek pedig régi előtagja van (Püspökhatvan és Palotáshatvan). Úgy tűnik tehát, mintha lett volna itt egy Hatvan nevet viselő nagy terület, amelynek központi része megtartotta ezt az elnevezést, míg a szélei az állandó falvak kialakulásának az idején talán birtokosaikra utaló előneveket vettek fel. E jelenségnek, valamint vele összefüggésben magának az elnevezésnek a magyarázatát - úgy gondoljuk - egy egészen más jellegű szokatlanságban kell keresnünk. 3. A középkori krónikaíróknak nem szokása, hogy pontosan megállapítsák az országba betelepülők számát: ehelyett vagy megnevezik a jövevényeket, vagy pedig soknak mondják őket. Anonymusnál például „a hét kun vezér feleségestül, gyermekestül, meg ezenkívül is nagy sokasággal kész volt Pannoniába jönni. Hasonlóképpen az oroszok közül szintén sokan Álmos vezérhez csatlakoztak."

36 Ugyancsak ő másutt azt írja, hogy „Bulárföldröl nagyon sok izmaelitával jöttek némely fölötte igen nemes urak: Billa meg Baks", továbbá, hogy „ugyanarról a tájékról jött egy Hetény nevű igen nemes vitéz" és végül, hogy „ugyanekkor a besenyők földjéről jött egy vezéri nemzetségből való vitéz. Neve Tanuzaba volt..."

37 A Képes krónika a beköltöző 13 nyugat-európai nemzetség közül csak kettőnél említi meg a lovak és a lovasok számát, a különféle nemzetségeknek az 33 CSÁNKI Dezső, 1890-1913. II. köt. 489. p. 34 KISS Lajos, 1988.

1. köt. 575. p. 35 FÉNYES Elek, 1851.

1. kőt. 95. p. 36 GYÖRFFY György (szerk.), 1975. 143. p. 37 GYÖRFFY György (szerk.), 1975. 181. p. 252